Hogyan vezetik be az egykulcsos szja-t?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bajnai-kormány már bebizonyította, hogy az adókulcsok változása nem feltétlenül függ össze szorosan az adóterhelés változásával. A kérdés egyelőre az, hogy az Orbán-kormány újabb bizonyítékot szolgáltat-e erre, ez leghamarabb valószínűleg az önkormányzati választások után derülhet ki -írja az fn.hu.

Némi zavart, és politikai nyilatkozatok áradatát okozta a kormány azzal, hogy a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy 2013-ban vezetik be az egykulcsos családi adót, míg a miniszter szerint 2011-től vezetik be fokozatosan. A minisztérium a távirati irodától javítást kért az államtitkár Magyar Nemzetnek tett nyilatkozatában, amely szerint „az átalakítás 2011. januárban indul és 3 év alatt áll fel” (és ennek az MTI eleget is tett.)

Hogy hogyan lesz 2011 meg 3 egyenlő 2013-mal, arra egyelőre nem kaptunk választ a szakminisztériumtól, mint ahogy a többi kérdésünkre sem.

Az Orbán-kormány adópolitikájának kommunikációja emlékeztet annyiban a Bajnai-kormányéra, hogy szintén az adókulcsok csökkentését állítják a középpontjába. Dacára annak, hogy a kulcs emelkedése mellett is lehetséges adót csökkenteni, és fordítva – tehát a kulcs tervezett mértékéből nem sokra lehet következtetni.

Optikai hatás

Mint emlékezetes, a Bajnai-kormány idején a kulcsok – úgy tűntek – csökkentek, az alsó 18-ról 17, a felső 36-ról 32 százalékra. Csakhogy az új kulcsok már a munkaadói járulékkal növelt adóalapra (alias „”szuperbruttó””) vonatkoznak. Valójában tehát nagyobbak lettek a adókulcsok, az alsó kulcs (visszavetítve) 20,91, a felső 40,64 százalék lett. S mégis kevesebb adót kell fizetni – különösen az átlagbér közelében – a megváltozott adójóváírás és az eltolt sávhatár miatt.

Az Orbán-kormány adóváltoztatásáról egy paramétert lehet tudni, a kulcs tervezett mértékét. De hogy például megmarad-e a félszuperbruttó, nem tudjuk. Ha megmarad, akkor a 16 százalék valójában 20,32 százalék, az ilyen apró részleteken tehát sok múlik, konkrétan a befizetendő adó összege. Fontos az adójóváírás átalakítása is, a Bajnai-kormány is ezen kedvezmény átszabásával érte el, hogy a (valójában) emelkedő kulcsok ellenére csökkent az adóterhelés.

Ki fog jól járni?

Egy biztos, a jobban keresők jobban fognak járni, a többit akkor fogjuk megtudni, amikor a törvény megjelenik a Magyar Közlönyben – mondta az fn.hu-nak Oldal György, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.

Minthogy a kormány adóterveiről semmi biztosat nem tudunk, így az ellenzék által hangoztatott ellentmondásokról sem lehet beszélni (leszámítva persze, hogy 2011 meg 3 a matematika axiómái szerint nem 2013 – igaz, az axiómák lényegükből fakadóan nem bizonyíthatók). Elméletileg teljesen ellentmondásmentes, hogy 2 (vagy 3) év alatt vezessék be az egykulcsos adót, variálva közben az adójóváírással, a félszuperbruttóval, illetve a kedvezményekkel.

Azt már nehezebb elképzelni, hogy a folyamat végén hogyan fog mindenki jól járni, bár ez a kormányzat ígérete. Oldal György szerint logikailag nehezen jöhet ki, hogy mindenki kedvezményezettje lesz a változásoknak, mert ehhez az kellene, hogy elkezdjen dőlni a pénz. Inkább úgy kell elképzelni az egykulcsos adó bevezetését, mint az ultit, ahol a résztvevők egymástól tudnak pénzt nyerni – mondta az adószakértő.

A cikk teljes terjedelemben az fn.hu-n olvasható.

Forrás: FigyelőNet.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.

2024. június 27.

Leleplezték a számlagyárat

Építőipari tevékenységről és munkaerő-kölcsönzésről fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV.