Hoz-e fellendülést a bérlakáspiacon a tőzsdeelnök javaslata?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adómentesen fialtatnák a lakáseladásból befolyó pénzt.

Az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti átjárás ösztönzése adókedvezményekkel jó kezdeményezés lehet, ha az a lakásbérleti piac megerősödését hozza magával – állítják szakértők. A témáról múlt héten folytatott egyeztetést Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a Pénzügyminisztériumban, ahol a tárca vezetőin kívül jelen voltak a biztosítási szakma és a befektetési szolgáltatók képviselői is. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter úgy látja: ha a befektetők figyelmét felkelti a konstrukció, százezres lakásállomány esetében a lakásbérlethez kapcsolódó adóval az állam annyi bevételt érhet el, ami kompenzálja az ingatlanértékesítésnél kieső összeget.

A javaslattevők szerint az ingatlanok eladóit az adózási környezet szinte belekényszeríti újabb ingatlan vásárlásába. Érvelésük szerint erre is visszavezethető, hogy míg tőzsdei részvényeket 200 milliárd forint értékben tulajdonol a lakosság, ingatlanokban 20 ezer milliárd forint (vagyis az éves bruttó hazai termék durván négyötöde) fekszik lakossági megtakarításként. A konstrukció lényege, hogy az ingatlaneladásból befolyó összeget hosszú távú értékpapír-piaci befektetésbe helyezik, amihez adókedvezmények, -mentességek kapcsolódnának.

A magyarok ragaszkodnak a lakásukhoz, az ingatlan lenne az utolsó vagyonelem, amitől megválnának, így nem valószínű, hogy tömegesen értékesítenék otthonukat azért, hogy az így felszabaduló pénzt értékpapírba fektethessék – kommentálta lapunknak az elképzelést Murányi Ákos, a Duna House Kft. vezető elemzője. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy mióta a lakáshitelek törlesztőrészlete nagyjából megegyezik a bérlakások havi díjával, mindenki inkább saját otthont vásárol magának, a bérlakáspiacot pedig évek óta a túlkínálat jellemzi. Murányi szerint ezzel a lehetőséggel legfeljebb azok élnének, akik lakást nemcsak használatra, hanem befektetési céllal is vásárolnak, hiszen így gyorsabb megtérülést érhetnek el. A lakást befektetésként vevők aránya azonban elenyésző az otthonteremtési szándékkal vásárlókhoz képest.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg vizsgálják a javaslatot.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.