Hoz-e fellendülést a bérlakáspiacon a tőzsdeelnök javaslata?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adómentesen fialtatnák a lakáseladásból befolyó pénzt.

Az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti átjárás ösztönzése adókedvezményekkel jó kezdeményezés lehet, ha az a lakásbérleti piac megerősödését hozza magával – állítják szakértők. A témáról múlt héten folytatott egyeztetést Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a Pénzügyminisztériumban, ahol a tárca vezetőin kívül jelen voltak a biztosítási szakma és a befektetési szolgáltatók képviselői is. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter úgy látja: ha a befektetők figyelmét felkelti a konstrukció, százezres lakásállomány esetében a lakásbérlethez kapcsolódó adóval az állam annyi bevételt érhet el, ami kompenzálja az ingatlanértékesítésnél kieső összeget.

A javaslattevők szerint az ingatlanok eladóit az adózási környezet szinte belekényszeríti újabb ingatlan vásárlásába. Érvelésük szerint erre is visszavezethető, hogy míg tőzsdei részvényeket 200 milliárd forint értékben tulajdonol a lakosság, ingatlanokban 20 ezer milliárd forint (vagyis az éves bruttó hazai termék durván négyötöde) fekszik lakossági megtakarításként. A konstrukció lényege, hogy az ingatlaneladásból befolyó összeget hosszú távú értékpapír-piaci befektetésbe helyezik, amihez adókedvezmények, -mentességek kapcsolódnának.

A magyarok ragaszkodnak a lakásukhoz, az ingatlan lenne az utolsó vagyonelem, amitől megválnának, így nem valószínű, hogy tömegesen értékesítenék otthonukat azért, hogy az így felszabaduló pénzt értékpapírba fektethessék – kommentálta lapunknak az elképzelést Murányi Ákos, a Duna House Kft. vezető elemzője. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy mióta a lakáshitelek törlesztőrészlete nagyjából megegyezik a bérlakások havi díjával, mindenki inkább saját otthont vásárol magának, a bérlakáspiacot pedig évek óta a túlkínálat jellemzi. Murányi szerint ezzel a lehetőséggel legfeljebb azok élnének, akik lakást nemcsak használatra, hanem befektetési céllal is vásárolnak, hiszen így gyorsabb megtérülést érhetnek el. A lakást befektetésként vevők aránya azonban elenyésző az otthonteremtési szándékkal vásárlókhoz képest.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg vizsgálják a javaslatot.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.