Adónemek minősítése az IFRS szerint
Fontos kérdés, hogy a különböző adónemeket miként ítéljük meg, azok jellege alapján figyelembe vehetőek-e, illetve figyelembe kell-e őket venni nyereségadókként az IFRS esetében?
Evidens, hogy a társasági adót nyereségadónak tekintjük Magyarországon. Nem egyértelmű azonban, hogy nyereségadónak minősül-e például a helyi iparűzési adó, vagy az innovációs járulék, amelyek megállapításánál a nettó árbevételből kell kiindulni.
Jogosan feltételezhetnénk, hogy ezen adónemek csak olyan vállalkozás esetén tekinthetőek nyereségadónak, amely nagymértékű csökkentő tételeket vehet figyelembe adóalapjának megállapítása során. Így például anyagköltséget, alvállalkozói teljesítést, eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét, hiszen tartalmában így kvázi a bruttó nyereség képezi az adóalapját.
Míg egy kereskedő cégnél nagy bizonyossággal megállapítható, hogy az iparűzési adó, illetve ez alapján az innovációs járulék is nyereségadónak tekinthető, addig egy szolgáltató vállalatnál nem jelenthető ki ilyen egyértelműen ugyanez. Utóbbi cégeknél ugyanis a jellemző költségek, ráfordítások személyi jellegűek. A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék ilyen esetekben nagymértékben az árbevétel összegén alapul, amely inkább egy forgalmi típusú, fogyasztási adó sajátja, mint egy nyereség jellegű adóé.
Ugyanezen kérdéseket kell átgondolni az egyes adónemek, mint például a szektorális különadók esetén az IFRS beszámolók összeállításakor. A pontos minősítéshez érdemes szakembert igénybe venni, ha még nincs tényleges IFRS tapasztalattal rendelkező kolléga házon belül.
Mikor keletkezik halasztott adó egy vállalatnál?
A nyereségadót két részre bonthatjuk, a halasztott adóra és a tényleges adóra. Így egy közteher nyereségadóként történő minősítését követően az első kérdés, hogy a tényleges adó mellett az IFRS szerint halasztott adót kell-e kimutatni a társaságnak.
A válaszhoz meg kell vizsgálni, hogy a vállalat eszközeinek és forrásainak értéke számviteli és adózási értelemben megegyezik vagy eltérő-e? Ezentúl elemezni kell van-e áthozott, fel nem használt veszteség vagy még igénybe nem vett adókedvezmény, adójóváírás.
A különbségeket figyelembe véve áll elő az adómérleg, melyet összevetve a számviteli mérleggel azonosíthatók az IFRS szerinti halasztott adót érintő tételek.
Azonban ezek bármelyikének megléte önmagában még nem jelent automatikusan halasztott adót, ugyanis különbség esetén kizárólag az átmeneti különbségen alapulhat halasztott adó. Az állandó különbségeknek nincs hatása a vállalat későbbi adófizetési kötelezettségeire.
Az átmenti vagy állandó adókölönbségről, az elszámolhatóságról és az adókulcsok közötti különbségről a TELJES cikkből értesülhetnek, mely IDE kattintva érhető el.
A bejegyzés szerzője Varga Diana, az RSM Hungary szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Forrás: rsm.hu/blog
https://www.rsm.hu/blog/ifrs/2023/01/ifrs-es-nyeresegadok-erre-kell-figyelni
Hirdetés
Töltse le ingyenesen „A 2022. évi őszi adóváltozások” című 3 részes összefoglaló írást!Szerezzen első kézből, a Pénzügyminisztérium szakembereitől információt a 2023. január 1-jén életbe lépett adóváltozásokkal kapcsolatban. Regisztráljon, és azonnal érkezik az anyag első része! |