Így alakul az adócsomag


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lapzártánk után is zajlott a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények szavazása, a csomag zárószavazása a jövő héten lesz.

Jóllehet több mint 170 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, javarészük már a bizottsági üléseken elvérzett, mivel azok nem kapták meg a bizottsági tagok egyharmadának támogatását sem, így azokról automatikusan nem szavaztak. A kormánypárti módosító indítványok mellett néhány ellenzéki is megkapta a bizottsági többség és a kormány támogatását. Ezek azonban szinte kivétel nélkül helyesírási hibákat korrigáltak vagy egyéb stiláris változtatásról szóltak.

A benyújtott módosítók – a pénzügyi szervezetek különadóját kivéve – nem írták át jelentősen a beterjesztett szöveget. Azt a javaslatot is lesöpörte az asztalról a számvevőszéki bizottság, amit a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége javaslatára illesztett volna a szövegbe a gazdasági bizottság. Ez arról szólt, hogy a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos adó jövedelemhatára differenciált legyen. A javaslat szerint húsz év munkaviszony felett az adót csak 3,4 millió forint felett kellett volna megfizetni. A módosító elkaszálása értelmében egységesen kétmillió forint feletti jövedelem után meg kell fizetni az adót.

A bérezésekkel kapcsolatban érdemben nem változott a kormány javaslata, amely kétmillió forintban maximálta az állami intézmények és állami tulajdonú cégek vezetőinek havi bérezését. Annyit finomodott csak a lista, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének havi bére az átlagkereset nyolcszorosa helyett kilencszerese lehet.

A pénzügyi szervezeteket érintő különadó az eredeti tervekhez képest jelentős átalakításon ment keresztül, a kormány módosító javaslatait Rogán Antal nyújtotta be futószalagon. Ezek szerint megváltozott a biztosítóknál az adóalap, ám mivel a 36 milliárd forint bevételhez ragaszkodott a kormány, az adó kulcsa magasabb lett. A bizottság támogatta azt a javaslatot is, amely csak a 2007 előtt alakult biztosítókkal fizettetné meg az adót, így egyebek mellett a CIG, a Wabard és az MKB is mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

Kevésbé hangsúlyos módosítások is átcsúsztak tegnap este. Ezek között van az a cégek számára kedvező változás, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező cégek illetékmentesen cserélhetnek gazdát kapcsolt vállalkozások között. Ez jelentősen nem alakítja majd át a cégek struktúráját, mindössze annyit eredményezhet, hogy másféle konstrukciók is megjelenhetnek. Az ilyen ügyletek adóztatása egyébként is értelmetlen volt.

A legfontosabb adóváltozások: megszűnik hét kis adó, jövőre további három, a társasági adó sávos lesz, tíz és 19 százalékos kulccsal, megjelenik az adórendszeren kívüli kereset, szabályozott keretek között bárki főzethet pálinkát.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

NAV: október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje

Október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levélben értesíti azokat, akik az online számlaadataik, az online pénztárgépadataik és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) küldött adatok alapján érintettek lehetnek – közölte a NAV hétfőn.

2024. október 15.

A közvetett adózás rendszere Mauritiuson (1. rész)

Mauritius gazdasági fejlődése sikertörténet: az ország függetlensége elnyerése óta mezőgazdasági országból diverzifikált gazdasággá fejlődött, ahol fejlett az idegenforgalom, a textilipar, és a pénzügyi szektor is. Az áfa bevezetésére 1998-ban került sor, amely a korábbi értékesítés típusú adózást váltotta fel. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.