Így fizessen kevesebb áfát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos legális lehetőség van a vállalkozások áfaoptimalizálására bizonyos feltételek együttállása esetén. Az adótanácsadó szerint annyi rés van az áfatörvényben, hogy kreativitásra bőven ad teret. Egy-egy áfacsökkentési ötlet alkalmazása előtt azonban mindig érdemes a konkrét ügyről állásfoglalást kérni az adóhivataltól, hogy egy esetleges ellenőrzésnél se legyen baj.

Az áfamegtakarítások és áfakockázatok minimalizálása címmel csütörtökön a System Media szervezésében megtartott konferencián a kreatív áfatervezési megoldásokra irányította a figyelmet Csátaljay Zsuzsanna adótanácsadó.
Nemcsak az áfamegtakarítás lehetőségeit érdemes felkutatni, hanem azt is, hogyan tolható el az áfafizetés, illetve hogyan hozható előre az áfa-visszaigénylés. Az fn.hu szemezgetett a konferencián elhangzottakból.

Csoportos adóalanyiság áfára

Kizárólag belföldi kapcsolt vállalkozások lehetnek csoportos adóalanyok. Ekkor a csoport kap egy külön adószámot. A csoporton belüli ügyletekre nem kell számlát írni, csak egyéb számviteli bizonylatot. A csoportos adóalanyiság megkérése előtt célszerű számításokat végezni arról, hogy kiket érdemes a csoportba bevenni ahhoz, hogy megérje a változtatás. Előnye attól függ, hogy a csoportnak milyen tagjai vannak – tudtuk meg Csátaljay Zsuzsannától.

A kapcsolt vállalkozás fogalma
Akkor áll fenn kapcsolt vállalkozás két személy között, ha
közülük legalább az egyik többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve a másik vállalkozásában, vagy harmadik személy (2010-től férj+feleség is) mindkettőjük cégében többségi irányítást jelentő befolyással rendelkezik közvetlenül vagy közvetve. 2010-től kapcsolt vállalkozásnak számít a magyarországi vállalkozások külföldi telephelye és a közeli hozzátartozó (pl. férj-feleség) cégtulajdonosok, akkor is, ha egymás cégében nincs tulajdonjoguk.

A kapcsolt vállalkozások adminisztrációjára, árképzésére (transzferár – szokásos piaci ár), adózására külön szabályok vonatkoznak, ezekkel tisztában kell lenni. Az adózó például köteles a kapcsolt vállalkozással kötött első szerződés létrejöttét 15 napon belül bejelenteni az adóhivatalban. Ha ezt elmulasztja, akár félmilliós bírságot is kaphat.

Ha van tárgyi adómentes és adóköteles tag is, akkor áfamegtakarítás érhető el olyan módon, hogy a beszerzésekre lesz levonható áfa, az értékesítésekre viszont nem feltétlenül keletkezik áfafizetési kötelezettség.

Cash-flow előny akkor érhető el, ha adófizető és visszaigénylő vállalkozások is vannak a csoportban, illetve ha elég nagy a forgalom. Ha ugyanis nem csoportos adóalanyok lennének a tagok, akkor a befizetőnek minden hónap huszadikáig be kellene fizetnie az áfát, a visszaigénylő pedig hónapokig várhatna a kifizetésre. A csoporton belül viszont egybeszámolódik a befizetés és a visszaigénylés, és kiegyenlíthetik egymást.
Az is kedvező lehet, hogy nem szükséges csoporton belül számlát kiállítani, sem áfát felszámítani, főleg ha sok az olyan ügylet, ami számlakorrekcióval járna – hangzott el a konferencián.

Pénzösszeg, ami nem ellenérték

Áfát csak az ellenérték fejében teljesített értékesítés után kell fizetni. Az a kulcs tehát, hogy hogyan lehet egy pénzösszeg nem ellenérték – adott újabb tippet az adótanácsadó. Ez akkor lehetséges, ha például nincs ok-okozati összefüggés a szolgáltatás és a kifizetés között, tehát nem azért fizet a vevő, mert szolgáltatnak neki, és fordítva.

Kötelmi viszony esetén sem beszélhetünk ellenértékről, például ha valamilyen hatósági határozat alapján történik a teljesítés.

Az sem minősül ellenértéknek, ha a szolgáltatást nem a megrendelő felé teljesítik, például ha a fodrásznak azért fizet valaki, hogy vágja le ismerőse haját. Ha nem tartozást egyenlítenek ki a kifizetéssel, az sem ellenérték, továbbá a kötbér, a kártérítés, a kártalanítás és a bánatpénz sem.

Ingyenes ügyletek

Az ingyenes ügyletek is lehetnek áfamentesek. A termékátadás például akkor, ha korábban nem volt a beszerzéssel kapcsolatban áfalevonás (kivéve a karbantartási költségeket). Áfamentes az az ingyenes átadás is, amikor nem történik sem kivonás, sem tulajdonátadás – ilyen eset, ha egy üzletközpont utakat épít, és azt közös használatra átadja. Ennél a példánál a beszerzés áfája is levonható, hiszen az út megépítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy működjön az üzlet.
Szintén nincs áfakötelezettség, amennyiben formailag van ugyan tulajdonátadás, de adójogilag nincs (például az ingyenes reklámújság terjesztése).

A természetbeni árengedmény is lehet áfamentes, így a kettőt fizet, hármat kap, vagy asztalt vesz, széket kap akció ingyenes része.

Az ingyenes szolgáltatásnyújtás például akkor áfamentes, ha korábban nem volt levont adó a beszerzésre, vagy ha egy terméket használatba adnak ugyan, de nincs kivonás (ilyen az italautomata kihelyezése, mert a berendezés a szolgáltató tulajdonában marad). Áfamentes lehet az ingyenes munkásszállítás is, de csak rendkívüli esetben, például ha nincs menetrend szerinti járat, és nem érnének be a dolgozók a munkahelyükre.

Nem áfakötelesek a különböző pénzhelyettesítő eszközök, árengedményre vagy szolgáltatás igénybevételére jogosító igazolások sem. Nem árt annak sem utána érdeklődni az adótanácsadónál, hogy az apportra, az üzletágátadásra, a cégeladásra, az anyavállalat és leányvállalat közötti tranzakcióra vagy a faktoringra mely esetekben nincs áfa.

Teljesítési idők és áfakötelezettség

A teljesítési időpontokkal kapcsolatban az adótanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes megvizsgálni, milyen ütemezésben, és milyen típusú számlát célszerű kiállítania egy vállalkozásnak. A teljesítési időpontok eltolásával ugyanis az áfafizetés halasztható, illetve a visszaigénylés előre hozható, és ez komoly előnyt jelenthet egy cégnek. Mérlegelni kell, hogy kedvező lehet-e az időszakos számlázás, a részletfizetés, a részteljesítés szerinti számlázás vagy a gyűjtőszámla kiállítása, és hogy ezek alkalmazása mikor lehetséges.

A határon átnyúló ügyleteknél nagyon óvatosan kell eljárni, mert nem mindegy, hogy a partner adóalany-e, és hogy van-e belföldi telephelye. Ha ugyanis kiderül, hogy az igénybevevő mégsem adóalany, vagy nem ebben a minőségében vette igénybe a szolgáltatást, illetve mégis van belföldi telephelye, és a szolgáltatást nyújtó nem számított fel áfát, akkor azt utólag neki kell megfizetnie. Ezért célszerű egyrészt nyilatkoztatni a partnert, másrészt utánanézni annak, hogy amit nyilatkozott, az valós-e.

Csátaljay Zsuzsanna kihangsúlyozta, az áfaoptimalizálási ötletekre érdemes cégre szabott részletes leírást készíteni, és az alkalmazhatóságról hivatalos állásfoglalást vagy feltételes adómegállapítást kérni – ennek birtokában ugyanis biztosan nem kerül sor utólagos bírságolásra.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]