Így változik a filmtámogatások adókedvezménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hétfőn elfogadott adócsomag három ponton hoz változást a támogatási adókedvezmények terén. Ezek közül a legjelentősebb, hogy 2014-től csökken a filmalkotások és az előadó-művészeti szervezetek támogatásakor igénybe vehető adókedvezmény mértéke. Ha valaki még az idén átutalja a támogatást, akár négyszer nagyobb adómegtakarítást is elérhet, amelyet négy adóéven keresztül érvényesíthet – figyelmeztet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.


Az elfogadott adócsomag igen fontos változást rejt magában a támogatásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket érintően. A zárószavazás előtti módosító csomagnak köszönhetően 2014. január 1-jétől bevezetik a kiegészítő támogatásnyújtási kötelezettséget a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek esetén is.

Az idén átutalt támogatási összeg költségként való elszámolásán túl teljes összegében levonható a társasági adóból is, vagyis az adóalap nagyságától függően legalább 10 százalék, bizonyos esetekben akár 19 százalék mértékű megtakarítást jelenthet a támogató számára.

Jövőre azonban a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódóan már 2013. május 19-től bevezetett kiegészítő támogatás érvényes lesz a filmek és az előadóművészetek esetében is. Vagyis nemcsak a támogatást, hanem a támogatási igazolásban szereplő összegre számított adó 75 százalékát is át kell majd utalni egy meghatározott szervezet részére.

A kiegészítő támogatás kedvezményezettjei lehetnek a forrásokat elosztó szervezetek, a filmelőállítók, illetve maguk a támogatott előadó-művészeti szervetek is.

Ezzel az adókedvezmények rendszere egységessé válik: minden támogatott esetében ugyanolyan feltételekkel ugyanolyan mértékű kedvezmény vehető igénybe, de az elérhető adókedvezmény mértéke a filmalkotások és az előadó-művészeti szervezetek esetében is az eddigi mérték 25 százalékára csökken. Ezért a támogatására szánt összeget érdemes még 2013. december 31-e előtt átutalni, hiszen most még négyszeres adókedvezmény érhető el a jövő évihez képest.

A fenti szigorítással párhuzamosan viszont kedvező változás, hogy mindhárom támogatási kategóriában megduplázódik az az idő, ameddig az adókedvezmény igénybevétele kitolható. Az eddigi három év helyett a támogatás adóévét követő 6. év végéig lehet majd a kedvezményt érvényesíteni.

Fontos eltérés, hogy a kiterjesztett érvényesíthetőség a sporttámogatások esetén már a salátatörvény hatálybalépését követően – azaz várhatóan 2013. november vége után – nyújtott támogatásokra is alkalmazható lesz; ám a film- és előadó-művészeti támogatások kapcsán minden változás egyszerre, a jövő év elejétől lép életbe.

Kibővül továbbá az alap illetve kiegészítő sporttámogatásra jogosult szervezetek köre is, így támogathatóvá válnak az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségei is. Emellett jövőre a kiegészítő sportfejlesztési támogatás nem kizárólag a sportági szakszövetségnek nyújtható, hanem az alaptámogatásban részesített sportágban tevékenykedő szakszövetség tagjaként működő amatőr és hivatásos sportszervezetek valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok is támogathatóvá válnak.

A támogatásokhoz kapcsolódó adókedvezmények érvényesítéséhez kiemelten fontos a megfelelő adminisztratív kötelezettségek teljesítése, hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Ilyen például a támogatási szerződés megkötése a támogatásban részesülő szervezettel, a hivatalos támogatási igazolás beszerzése, valamint a támogatás bejelentése a NAV-nak. A bejelentés elmulasztása jogvesztő hatályú, nem pótolható, így a kedvezmény nem érvényesíthető ennek hiányában.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.