IKEA: az IKEA csoportot nem érinti a vizsgálat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az IKEA csoportot nem érinti az Inter IKEA Systems B.V. ellen indult uniós vizsgálat, mert az a csoporttól függetlenül működő jogi személy – közölte az IKEA magyarországi vállalata.


Az IKEA csoport minden piacon a törvényeket betartva adózik – hangsúlyozta az áruházlánc arra a hírre reagálva, miszerint az Európai Bizottság adócsalás vádjával vizsgálatot indított az Inter IKEA Systems B.V. ellen. A közlemény szerint az IKEA csoport, melynek tagja az IKEA magyarországi vállalata, az IKEA Lakberendezési Kft. is, hétfőn értesült a vizsgálatról.

Mint írták, amikor a 80-as években az IKEA terjeszkedésbe kezdett, a cégalapító Ingvar Kamprad úgy döntött, hogy az IKEA koncepcióját meg kell védeni, hogy az az egyes, franchise rendszerben működő piacokon minden vásárló számára ugyanazt jelentse. Így jött létre az Inter IKEA Systems B.V., amely az egyes IKEA piacokon biztosítja a tudást, fejleszti a koncepciót és segíti annak megvalósulását.

Az IKEA csoport, melynek alvállalata az INGKA Holding B.V. franchise együttműködésben dolgozik az Inter IKEA Systems B.V. vállalattal, a koncepció használatáért minden piac jogdíjat fizet.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Ebbe a csoportba tartozik Magyarország és Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Horvátország, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Dél – Korea, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Amerikai Államok.

Az IKEA csoport egyike az összesen 11 nagy franchise vállalatnak, minden piacon a törvényeket betartva adózik. A 2017-es pénzügyi évben az IKEA csoport 1,3 milliárd euró adót fizetett be. Az IKEA a magyar piacon is betart minden adózással kapcsolatos előírást, a 2016-os lezárt gazdasági évben 741 millió 817 ezer forint társasági adót fizetett be, a 2017-es gazdasági évben pedig előzetes adatok szerint több mint 650 millió forint társasági adót fizet be – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]