Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az illetéktörvény értelmében az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó vállalkozói vagyonának öröklésekor az örökös illetékalap-kedvezményre jogosult. Ennek feltételeiről, mértékéről és a feltételek be nem tartása miatt alkalmazható szankciókról olvashatunk dr. Vámos Ildikó cikkében, amely az Adó szaklap 2007/10. számában jelent meg.
A magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosult az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklésekor. A kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal tovább folytatja.
Az illetéktörvény szerint egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, akinél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint.
Érdemes megjegyezni, hogy a kedvezmény igénybe vehető abban az esetben is, amikor az egyéni vállalkozót – azaz az örökhagyót még életében, vagy az örököst a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül – kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyzik (bejegyezték), ugyanis az egyéni vállalkozói minőségen nem változtat a cégjegyzékbe történő bejegyzés.
Vállalkozói vagyonnak minősül minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül azonban vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi és a lakástulajdon (tulajdoni hányada), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog – még akkor sem, ha az örökhagyó üzleti nyilvántartásából úgy tűnik, hogy azokat kizárólag vállalkozói tevékenységével összefüggésben használta.
A kedvezményt a túlélő házastárs és a magánszemély örökös veheti igénybe. A kedvezmény igénybevehetőségének időbeli korlátja, hogy a kisvállalkozói tevékenység folytatásáról a hagyatéki tárgyalásig kell nyilatkozni. További feltétel, hogy a magánszemély örökös csak és kizárólag a túlélő házastárs egyetértésével tehet ilyen tartalmú nyilatkozatot a hagyatéki tárgyaláson. A túlélő házastárs – amennyiben folytatni kívánja a vállalkozói tevékenységet – az előzetes nyilatkozatot a többi magánszemély örökös egyetértése nélkül is megteheti. A nyilatkozatot a közjegyző jegyzőkönyvbe foglalja, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldi az állami adóhatóságnak. Ezt követően az állami adóhatóság a nyilatkozó örököst, túlélő házastársat a fizetési meghagyás meghozatala előtt határidő megjelölésével felhívja az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatására.
Az öröklési illetékalap kedvezményének mértéke eltér attól függően, hogy a vállalkozást a túlélő házastárs vagy más magánszemély örökös folytatja.
Amennyiben a túlélő házastárs örökli a kisvállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét, akkor a kisvállalkozói vagyon után a kedvezmény a kisvállalkozói vagyon – illetve a kisvállalkozói vagyonon fennálló haszonélvezeti jog – forgalmi értékéből az öröklési illeték alapjának 50 százaléka, legfeljebb 5 millió forint. Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző más magánszemély örökös folytatja, akkor a kedvezmény a kisvállalkozói vagyon forgalmi értékéből az öröklési illeték alapjának 25 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint.
Alapesetben az egyéni vállalkozó hagyatékban többféle vagyontárgy – például lakás, nyaraló, termőföld, ingók, személygépjármű, mezőgazdasági tevékenység működtetéséhez szükséges berendezés – van, melyek közül első lépésben ki kell választani azokat, amelyek a kisvállalkozói vagyonba tartoznak, annak számbavételével, hogy milyen értékben található benne ingatlan és milyen mértékben ingó. A kisvállalkozói vagyonon kívül eső ingók, ingatlanok után a fizetendő öröklési illetéket az általános szabályok szerint kell számítani.
A szerző több példával mutatja be, hogyan kell kiszámolni az illetéket, mi minősül hagyatéki tehernek.
Amennyiben a kisvállalkozást folytató örökös a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül – elháríthatatlan külső ok bekövetkezésének hiányában – az egyéni kisvállalkozást megszünteti, akkor az általa igénybe vett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. Ha az egyéni vállalkozás megszűnésére elháríthatatlan külső ok bekövetkezése miatt kerül sor – mert például jelentős mértékben leromlik a kötelezettséget vállaló magánszemély egészségi állapota –, akkor ezt a jogalkotó úgy méltányolja, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után már nem hozza hátrányosabb helyzetbe a kötelezettséget vállaló magánszemély örököst.
Dr. Vámos Ildikó cikke teljes terjedelemben, számítási példákkal az Adó szaklap 2007/10. számában olvasható.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
