Illetékfizetés két ingatlanon fennálló tulajdonjog cseréje esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonukban lévő két ingatlan jogi sorsát akként rendezik, hogy az egyik ingatlan az egyik, a másik ingatlan a másik tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor a tulajdonjogok cseréje után vagyonszerzési illetéket kell fizetni – olvasható az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2008/9. számában.

A felek tulajdonában volt 1/2-1/2 részben egy lakás, valamint egy hétvégi ház. A felek közös tulajdon megszüntetési szerződést kötöttek egymással, amelyben a két ingatlanon fennálló közös tulajdonukat akként szüntették meg, hogy a lakás az egyikük, a hétvégi ház pedig a másik tulajdonostárs kizárólagos tulajdonába került. A tulajdonszerzéssel kapcsolatos illetékfizetésről szóló fizetési meghagyás ellen a felek fellebbezéssel éltek. A másodfokú határozat szerint a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó illetékszabályokat a szóban forgó ügyletre nem lehet alkalmazni, mert a kedvezményes elbírálásra csak ingatlanonként van lehetőség, továbbá a felek két ingatlanon fennállt közös tulajdonukat csere útján szüntették meg. Mindkét tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának értékénél nagyobb értékhez jutott, ezért a többletszerzés után illetékfizetésre kötelesek. A tulajdonostársak peres eljárás kezdeményeztek az illetékhivatallal szemben. Álláspontjuk szerint nem csereszerződést kötöttek, hanem elnevezésük és tartalmuk szerint is közös tulajdon megszüntetése iránti szerződést, és miután a közös tulajdont akként szüntették meg, hogy egyikőjük sem szerzett a korábbi tulajdoni hányadánál nagyobb értéket, ezért vagyonszerzési illetéket nem kell fizetniük. A vitát végső soron a Legfelsőbb Bíróság bírálta el.

Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a közös tulajdon megszüntetésére természetbeni megosztással, magához váltással és a közös tulajdon tárgyának értékesítésével kerülhet sor. Az illetéktörvény szerint az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

A Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy az ingatlan szó ehelyütt nincs többes számban, tehát e rendelkezés nem ingatlanokon, hanem egy ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetéséhez fűz illetékjogi következményeket, így ha több ingatlan van a felek közös tulajdonában, akkor minden egyes ingatlanra vonatkozóan külön-külön kell vizsgálni és megállapítani, hogy történt-e valamelyik tulajdonostárs részéről többlet ingatlanszerzés a közös tulajdon megszüntetése során.

A Legfelsőbb Bíróság levezette, hogy abban az esetben, ha a tulajdonostársak az 1/2-1/2 tulajdoni hányadban, osztatlan közös tulajdonukban lévő ingatlant természetben akként osztják meg, hogy a megosztás utáni külön tulajdonok nagysága mindkét tulajdonos tekintetében azonos a volt közös tulajdonú 1/2 mértékű rész nagyságával, a tulajdonostársak a közös tulajdon megosztásával nagyobb ingatlanvagyonhoz nem jutnak. E többlet-szerzést nem eredményező esetben, az értékkülönbözet hiánya okából vagyonszerzési illetéket nem kell fizetni. Megállapította, hogy a jelen esetben nem a természetbeni megosztás módját választották, mivel egymás között a lakást, és a hétvégi házat természetben nem osztották meg, továbbá a közös tulajdon értékesítésének (árverezésének), és a vételár tulajdoni hányadok szerinti megosztásának módját sem, tekintettel arra, hogy a lakást, és a hétvégi házat nem értékesítették, így a vételárat sem osztották meg egymás között. A lakáson, illetve a hétvégi házon fennállott közös tulajdonukat a magához váltás módjával (megváltással) szüntették meg. A lakáson az egyik fél, a hétvégi házon pedig a másik fél szerzett a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értéket. Az ingatlanonként külön-külön értékelendő többlet-ingatlanszerzés pedig vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget eredményez. A magához váltás során a felek a megfelelő ellenértéket a másik tulajdonostársnak nem pénzben fizették meg, hanem az ingatlanon fennálló tulajdonjogukat adták cserébe. Az illeték alapja ezért a csere szabályai szerint a megszerzett értékkülönbözet alapulvételével számolandó.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság helytállónak találta azt az illetékhivatali megállapítást, mely szerint a felperesek két külön ingatlanon fennállott közös tulajdonukat azonos módon, a magához váltás módjával, ellenértékként ingatlanon fennálló tulajdonjog cseréjével szüntették meg, és a lakáson megszerzett értékkülönbözet alapján az egyik fél, a hétvégi házon megszerzett értékkülönbözet alapján pedig a másik fél köteles visszterhes vagyonszerzés illetéket fizetni.

---