Illetékváltozás: részesedésszerzés belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az illetéktörvény július 15-től hatályos módosítása szerint kizárólag azokban a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedés megszerzése keletkeztet illetékkötelezettséget, amelyek ingatlanépítéssel vagy -forgalmazással üzletszerűen foglalkoznak.

Az egyes gazdasági törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt is.

A módosítás értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése a korábbi szabályozással ellentétben csak akkor eredményez illetékfizetési kötelezettséget, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége a törvényben meghatározott tevékenységi körök valamelyike.

Az adóhivatalnak a jövőben nem kell külön határozatot hoznia az illetékmentességről (például az egyenesági rokonok közötti ajándékozásról, öröklésről), ami csak fölösleges adminisztrációt jelent.

Emellett újabb illetékmentességi okok is kerülnek a törvénybe: az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát illetékmentesen lehet folytatni, be sem kell jelenteni az adóhatóságnak, azaz a praxisjog öröklése illetékmentes lesz. Ezentúl nem kell illetéket fizetni akkor sem, ha valaki a frissen vásárolt belföldi gépjárművét külföldre viszi, és ezért ideiglenesen Z-jelű rendszámot kér rá. Amennyiben azonban a járművet mégis belföldön használja tartósan vagy belföldön adja el, az illetéket utólag meg kell fizetni.

A törvényben megjelölt tevékenységi körök: épületépítési projekt szervezése; lakó- és nem lakó épület építése; saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése; saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Forrás: 2011. évi XCVI. törvény


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.