Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A késő esti órákban kerül sor az adótörvények zárószavazására. A természetbeni juttatások adómentes határa emelkedik, a jövedelemadó sávhatára viszont nem. Értékalapú ingatlanadó is lesz, bár a képviselők finomítanák a kormány javaslatát.
A korábbi évekhez hasonló felfordulást nem okoz az adórendszerben a parlament által várhatóan ma este véglegesítendő adócsomag. A muníciót jövő tavaszra tartogatja a kormány, amikor a 2009-től hatályos, átfogó átalakításokról döntenek. Ezért a mostani minicsomag nem rendezi át a jövedelemtulajdonosok között az adóterheket, és az adónemek arányát sem borítja fel. Akad viszont egy-két, az adózók számára nem érdektelen módosítás – írja a Napi Gazdaság.
Itt van mindjárt a jövedelemadó, ahol jövőre a legnagyobb változást az adójóváírás átalakítása jelenti. A rendszer egyrészt jelentősen egyszerűsödik amiatt, hogy a kiegészítő adójóváírás megszűnik. Mértéke 18 százalék marad, felső határa azonban kilencezer forint helyett 11 340 forint lesz (hozzácsapják ugyanis a kiegészítő összegét). Az adójóváírás 1,25 millió forint éves jövedelemig érvényesíthető teljes mértékben, ezt követően fokozatosan megszűnik. A korábbi gyakorlathoz képest valamivel szélesebb lesz a jogosultsági határ: 2,1 millió forint helyett 2,762 millió forint.
Szintén érdemi változás lesz, hogy lényegében megszűnik a lakásszerzéshez kapcsolódó kedvezmény. Egy ingatlan eladása után az illetéket mindenképpen meg kell fizetni (csak az jelent kivételt, ha az adásvételt követő két éven belül az eladó vagy annak közeli hozzátartozója idősek otthonába költözésre fordítja a vételárat). Ugyanakkor a lakások átruházásából származó jövedelem a mostani tizenöt év helyett csak öt évig lenne adóköteles. A jövedelemadó sávhatárai nem változnak – ez valójában megszorítás, mivel a béremelések miatt jövőre jövedelmeink nagyobb része esik a magasabb adókulcs alá, mint amekkora az idén.
A parlament a múlt heti szavazáson lekaszálta az emelésre vonatkozó javaslatokat. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszületett megállapodás értelmében viszont jövőre emelkedik a természetbeni juttatások adómentes határa; a melegétel-utalványok tízről tizenkétezer, a hideg utalványok értéke ötről hatezer forintra. Az iskolakezdési támogatás mértéke nem fix összegű (húszezer forint jelenleg), hanem a minimálbér harminc százaléka lesz – ez 21 ezer forintnak felel meg a következő évben. A tb-járulékok mértéke összességében nem változik, 29 százalék marad, de az eloszlás módosulni fog: a jelenlegi 21 százalék helyett 24 százalékot tesz majd ki a nyugdíjjárulék és nyolc helyett öt százalékot az egészségbiztosítási járulék.
Jövőre a munkavállalói tb-járulék 15,5 százalékos mértéke is másképp oszlik majd meg: a nyugdíjjárulék 8,5 helyett 9,5 százalék lesz, az egészségbiztosítási pedig hat, a mostani hét százalék helyett. A társasági adót érintő változások között meg kell említeni a kedvezményes, tízszázalékos kulcs kiterjesztését: jövőre már ötvenmillió forint adóalapig alkalmazható a kedvezményes kulcs a hatályos ötmillió forint helyett. Ehhez lényegében arra van szükség, hogy a vállalkozás alkalmazottai után megfizesse a minimálbér duplájának megfelelő járulékot. Az is követelmény, hogy a cég nem vegyen igénybe más adókedvezményt, és rovott múltja sem lehet a munkaügyeket illetően. Az adóban érvényesített kedvezmény csak speciális, a munkáltatással összefüggő kiadásokra, munkanélküliek, pályakezdők alkalmazására, beruházásra használható fel.
Szintén a társasági adót érintő változás, hogy jövőre duplájára nő a fejlesztésitartalék-képzés korlátja: az adózás előtti eredmény ötven százaléka lesz, a most hatályos huszonöt százalék helyett. A jogszabály a holdingoknak kedvez, mert változik az ellenőrzött külföldi társaság definíciója. Jelentősen szűkül a megbélyegzett cégek köre, így jövőre nem lesz ellenőrzött az uniós, OECD-tagállamban lévő cég és az sem, amely olyan államban működik, amellyel Magyarország megállapodást kötött a kettős adóztatás elkerüléséről. A holdingok számára lesz pozitív az a változás is, amely bejelentett részesedés esetében már egy év tartás után lehetővé teszi az adómentes továbbértékesítést (ez az idő jelenleg két év).
A cégeknek arra is fel kell készülniük, hogy a luxusadót jövőre nekik is meg kell fizetniük, nem csupán a magánszemélyeknek. Egyébként a szabályozás nem változik. Az ingatlanadók körében persze nem ez lesz a legjelentősebb változás, hanem a számított értékalapú ingatlanadó bevezetése (már ha a zárószavazáskor nem fúrják meg a képviselők. Egy módosító indítványt ugyanis már benyújtott az önkormányzati bizottság).
Pillanatnyilag úgy tűnik, minden önkormányzat számára kötelező lesz az értékalapú számítás bevezetése. Ez arra hivatott, hogy átalakítsa az elaprózott és egyáltalán nem hatékony ingatlanadóztatást. Ma ugyanis többféle jogcímen vetik ki az önkormányzatok ezt a típusú adót (kommunális, telekadó, építményadó, idegenforgalmi adó az épületek után). A tervezet szerint minden önkormányzat számára kötelező lenne kivetni ezt az adót, ami lakások esetében a számított érték fél, egyéb ingatlanok esetében 1,5 százaléka lenne. Az önkormányzati bizottság azt szeretné elérni, hogy ez ne kötelező, csak opcionális legyen.
Nem sikerült átvinni azt az elképzelést, amely az eredeti javaslattal ellenétben csak kismértékben emelte volna meg a mulasztási bírságok mértékét (duplájára, nem az ötszörösére). Pillanatnyilag magánszemélyek esetében százezer, vállalkozásoknál 200 ezer forint a mulasztási bírság maximuma. Ez drasztikusan megemelkedik jövőre: magánszemélyeknél 500 ezer, cégeknél egymillió forint lesz. A szigorítás bírálói szerint igazságtalan, hogy ennyire súlyos szankció mellett az adóhatóság nem differenciálja a szabálytalanságokat. Ugyanannyi bírságot kell fizetnie annak a cégnek, amelyik adminisztrációs hibát ejt, mint annak, amelyik szándékosan csal. Egyébként a javaslat tartalmaz egy gumiszabályt, amely szerint differenciáltan kell bírságolni. Arról azonban nem szól a fáma, mit is jelent ez pontosan.
Forrás: Origo
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország különleges áfarendszerét ismertetjük.
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
