Indul a béralku: nézze meg mennyit keres, mennyit adózik!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos érdekegyeztető Tanácsban várhatóan pénteken indul az országos béralku, itt a kormány a bruttó keresetek 4,5 százalékos növelését javasolja majd a versenyszférának, míg a legnagyobb szakszervezeti szövetség ennek épp a dupláját terjeszti elő.

Az MSZOSZ szerint ugyanis kilenc százalékos emelésre van szükség ahhoz, hogy a GDP várható növekedésével egyenlő, vagyis 2,8 százalékos reálbér-emelkedés valósuljon meg. A szakszervezeti oldal véleménye egyelőre nem egységes, a Munkástanácsok Szövetsége például jelezte, kétszámjegyű béremelést akarnak 2008-ban. A VOSZ a Világgazdaságnak hangsúlyozta: ˝Ez irreális, sőt, addig nincs is miről alkudozni, amíg ki nem derül, hogy 2008-ban milyen lesz Magyarország adórendszere. Ahhoz, hogy érdemi egyeztetések legyenek, és majd egyezség szülessen, a kormánynak kompromisszum-késznek kell lennie az adó-és költségvetési vitában.˝ Az adótörvények vitája egyébként másfél hete kezdődött az OÉT-ben, és szintén most pénteken folytatódik.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára elmondta, a tárgyalási lehetőségeiket befolyásolja majd, hogy a szaktárca elfogadja-e a szövetség korábbi javaslatát, miszerint a társasági adózásban a jelenleg hatályos 5 millió forint helyett 50 millió forintra emelkedjen az adóalap, amely után 10 százalék lenne az adó, ha a cég a bevétel meghatározott részét fejlesztésre fordítják.

Bár az OÉT munkaadói szövetségeinek sincs még oldal álláspontja, az ÁFEOSZ szerint a 4,5 százalékos bérajánlás reálisnak tűnik, ez az arány az, amelyet minden vállalkozásnak ki kell tudnia termelnie, még akkor is, ha racionalizálnia kell hozzá a dolgozói létszámot. Komoróczki István, a szövetség titkára lapunknak elmondta: főleg a kereskedelemben várhatók elbocsátások a növekvő bérterhek miatt. Az országos minimálbér (65 ezer helyett 69 ezer forint lesz 2008-tól), és a garantált bérminimum (a legkisebb keresetnél 20-25 százalékkal több, attól függően, hogy a szakképzett munkaerőnek hány év tapasztalata van) emelése ezt az ágazatot érinti a legérzékenyebben. Most ágazati szinten folyik az alku, hogyan lehetne csökkenteni a szakképzetteknek járó kötelező béremelést, de Komoróczki István jelezte, az országos érdekegyeztetésben is kérni fogják ennek tárgyalását. Tavaly egyébként épp a garantált bérminimum miatt hiúsult meg majdnem az országos bérajánlás. A munkaadók a megváltozott gazdasági körülményekre hivatkozva ugyanis felfüggesztették volna a szakképzettek részére létrehozott legkisebb keresetet, ám a szakszervezetek ragaszkodtak a 2005. novemberében megkötött három éves megállapodáshoz, amely ezt is tartalmazta.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.