Indulhat a CBCR-ek automatikus cseréje hazánk és az USA között


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Létrejött az országonkénti jelentések (CBCR) cseréjéről szóló megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között – hívta fel a figyelmet a Deloitte.

2018. október 25-én aláírásra került az országonkénti jelentések (Country-by-Country Report, CBCR) automatikus cseréjéről szóló információcsere megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között. Ezáltal elhárulhat a CBCR adóhatóság részére történő benyújtásával járó adminisztratív teher azon magyarországi vállalkozások számára, amelyek végső anyavállalatának adóügyi illetősége az Egyesült Államokban van, azonban ezeknek a vállalkozásoknak továbbra is ügyelniük kell az adminisztratív feladatok teljesítésére.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) két kötelezettséget, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő a CBCR-rel összefüggésben az érintett magyarországi vállalkozások számára.

A bejelentési kötelezettség keretében az üzleti év végéig értesíteni kell az adóhatóságot a megfelelő nyomtatvány elektronikus benyújtásával arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a CBCR-t és nyújtja majd be azt a helyi adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási kötelezettség pedig magának a riportnak a benyújtását jelenti a kapcsolódó elektronikus nyomtatványon.

„Az érintett multinacionális vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatai akkor is kötelesek lehetnek az adatszolgáltatásra, ha a CBCR-t egyébként a csoport végső anyavállalata az adóügyi illetősége szerinti államban elkészíti és benyújtja. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha az érintett állam és Magyarország között nincs érvényes információcsere megállapodás az érintett időszakban. Számos magyarországi vállalkozás vált ezért adatszolgáltatásra kötelezetté az Egyesült Államokkal való megállapodás hiánya miatt, ez a kötelezettség azonban most a megállapodás aláírása következtében elhárulni látszik” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

Az adóhatóság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, hogy Magyarországnak az Európai Unión kívül mely államokkal van hatályos információcsere megállapodása, illetve esetlegesen mely államokkal áll fenn az információcserét megakadályozó rendszerhiba, utóbbi esetben is adatszolgáltatásra kötelezetté válhat a magyarországi leányvállalat.

„Jelenleg Magyarországnak az adóhatóság nyilvánosan elérhető tájékoztatása szerint az EU-n kívül 28 állammal van érvényben információcsere megállapodása, várhatóan ez fog kiegészülni hamarosan az Egyesült Államokkal. Az érintett országok között azonban továbbra sem szerepelnek olyan nagy országok, mint például Kína, ami szintén számos magyarországi vállalkozásnál eredményezhet adatszolgáltatási köztelezettséget” – mondta el Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

Az USA-Magyarország közötti információcsere megállapodás létrejöttével bár az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülhetnek az érintett magyarországi vállalkozások, szükséges lehet azonban a korábban tett bejelentéseket felülvizsgálni és a bejelentés tartalmát megfelelően módosítani a változásoknak megfelelően, a kapcsolódó nyomtatvány ismételt benyújtásával. A bejelentés módosítására azért lehet szükség, mert a 2016. és 2017. évekre vonatkozó nyilatkozatokat már a 2017. üzleti év végéig szükséges volt benyújtani, ebben az időpontban azonban még nem volt ismert az információcsere megállapodás ténye az USA és Magyarország között. Az Aktv. előírja, hogy a bejelentett adatokban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésére azért is érdemes fokozottan ügyelni, mert az Aktv. 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását helyezi kilátásba mind az adatszolgáltatási kötelezettség, mind a bejelentési kötelezettség elmulasztásának, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítésének esetére.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.