Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amennyiben egy vállalkozás belföldi magánszemélytől bérel ingatlant mint kifizető idén még köteles a magánszemély nyilatkozata alapján az szja és egészségügyi hozzájárulás (eho) levonására. 2018. január 1-től változik a szabályozás, megszűnik az ehofizetési kötelezettség- írja az RSM blogja.
A vállalkozás által magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti díjának adóvonzata kapcsán első lépésként nyilatkoztatni kell a magánszemélyt, hogy a bérleti díjból milyen módon állapítsa meg a kifizető vállalkozás a jövedelmet. A magánszemély legfeljebb 50 százalékos költséghányadról nyilatkozhat.
Nyilatkozat hiányában 10 százalékos költségátalányt kell alkalmazni, melynek eredményeként a bérleti díj 90 százaléka minősül a magánszemély jövedelmének.
A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a fentiek szerint megállapított jövedelemből a kifizetőnek 15 százalék szja-t kell levonnia, illetve a magánszemély további nyilatkozatától függően bizonyos esetekben még 14 százalék eho-t is.
A 14 százaléj eho-t a kifizetőnek akkor kell levonnia, ha a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy az adóévben:
A fenti adókötelezettségek természetesen akkor is fennállnak, ha a magánszemély nem vállalkozásnak adja bérbe az ingatlanát, ám ebben az esetben az szja és eho előlegeket saját magának kell negyedévente (a negyedévet követő hónap 12. napjáig) megfizetnie az adóhivatal felé, majd éves bevallásában kell rendeznie a tényleges adókötelezettséget.
2018-tól változik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem ehovonzata
2018. január 1-től a magánszemélyek ingatlan-bérbeadása kapcsán a szabályozás megszünteti az ehofizetési kötelezettséget, így jelentősen csökkennek a bérbeadással foglalkozó magánszemélyek adóterhei.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
