Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A települési önkormányzatok 2009-től már nem vethetnék ki az építmény- és telekadót a hasznos alapterület után. Az adó alapja csak az ingatlan számított értéke lehet majd, amit a luxusadóhoz hasonló rendszerben kellene megállapítani – derül ki a lapunk birtokába került munkaanyagból.
Ha a kormány is rábólint, a Pénzügyminisztérium javaslata alapján 2009 januárjától az önkormányzatok az építmény- és telekadót egységes elvek mentén, kizárólag a tényleges érték alapján vethetnék ki, a négyzetméterben számított hasznos alapterület után nem. Az értékalapú adóztatás mellett tovább élne a magánszemélyek kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó is. Az építmény- és telekadót jelenleg is ki lehet vetni a korrigált forgalmi érték, vagyis az illetéktörvényben meghatározott érték ötven százaléka után, ám ezzel a lehetőséggel az ilyen adótípusokat alkalmazó csaknem ezerötszáz önkormányzat közül mindössze öt él. Tavaly építményadóból közel 48 milliárd, telekadóból pedig 5,7 milliárd forint bevételre tettek szert az önkormányzatok. Ezt az összeget pótolniuk kell valahonnan, ha nem hajlandóak átállni az értékalapú ingatlanadóztatásra. A kizárólag értékalapon történő adóztatással a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nem ért egyet – mondta lapunknak Szmetana György. A szervezet adószakértője hozzátette: a TÖOSZ az önkormányzati érdekegyeztető fórumon a kormány elé terjeszti a nyár végén elfogadott normaszöveg-javaslatait, amelyben szerepel a négyzetméter-alapú rendszer fenntartása.
A pénzügyi tárca javaslata szerint az önkormányzatok az értékmeghatározáshoz a luxusadónál bevezetett formát alkalmazhatnák: lakóingatlan-fajtánként négyzetméterárakat meghatározó értékövezeteket alakíthatnának ki, és az ebből adódó összeget korrigálják az épület kora, falazata, fűtési módja, elhelyezkedése, tájolása, komfortfokozata, valamint szobái száma alapján.
Szmetana szerint értékövezeti besorolást készíteni csak a nagyvárosokban, a Balaton környéki településeken és a frekventáltabb üdülőkörzetekben érdemes, a kistelepüléseken nem. Utóbbiak esetében a négyzetméterár szerint is lehet kategorizálni az ingatlanokat aszerint, hogy milyen a közművesítés szintje és az infrastruktúra.
A nemzetközi tapasztalatokra és az adófizetők teherviselő képességére tekintettel a települések a lakóingatlanokra, vagyis a lakásokra, valamint az azokhoz tartozó telkekre és melléképületeire legfeljebb 0,5 százalékos adót vethetnének ki, egyéb ingatlanok esetében pedig 1,5 százalék lenne a felső határ.
A pénzügyi tárca szerint az adó alapját illetően csak akkor lehetne fellebbezni, ha a számítás során az adóhatóság számítási hibát követne el, mivel az értékelés folyamata törvényben rögzített lenne és a forgalmi értéket, valamint az értékövezeteket is jogszabály (önkormányzati rendelet) határozná meg.
Forrás: Napi Gazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
