Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ír áfa-bevallás egyike a legegyszerűbb, legkönnyebben áttekinthető bevallásoknak az unióban, hiszen mindössze kilenc sorból áll, ráadásul a kilenc sorból kettő eleve kizárja egymást, ugyanis az adóalany nem lehet egyszerre befizető, illetve visszaigénylő pozícióban is.
A bevallás első két sora a fizetendő és a levonható áfa jelentésére szolgál. Ez a két sor elegendő az összes felszámított adó, levonható adó, arányosítással levonható, fordított adózás szabályai szerint keletkező fizetendő és levonható adó bevallására. A bevallásban nem kell az adóalapot lejelenteni olyan ügyletek után, mint például az export, exportszolgáltatás, adóköteles vagy adómentes ügyletek adóalapja. Amire adatot kell szolgáltatnia az adóalanyoknak, az a közösségi ügyletek kapcsán keletkezett nettó ellenérték, azaz külön sora van a Közösségen belül értékesített termékek és szolgáltatások adóalapjának, valamint a Közösségen belül beszerzett termékek és szolgáltatások ellenértékének.
Az idei év egyik nóvuma volt, hogy új sorral gazdagodott a bevallás, amelyre az adott okot, hogy idén vezette be az ír áfa-rendszer a fordított adózás lehetőségét az importált áruk után. Ennek az adója természetesen bele tud menni az első két sorba, azonban az importáru adóalapja külön sort kapott a bevallásban.
Nagyon sajátságos az ír bevallás abból a szempontból, hogy nem lehet benne negatív értéket feltüntetni. Amennyiben negatív értéket kellene vallani olyan sor esetén, amely csak adóalap jelentésére szolgál (ilyenek például az uniós ügyletekhez kapcsolódó sorok), akkor nullát kell a megfelelő sorban feltüntetni, és az adóalany köteles nyomon követni, hogy mekkora negatív összeget nem tüntetett fel. Ezt görgeti tovább, és amikor legközelebb pozitív összeg keletkezik, akkor azzal szemben köteles elszámolni a korábbi a negatív összeget, és a különbözetet kell feltüntetni a bevallás megfelelő sorában. Joggal merülhet az olvasóban, hogy az adóhatóság hogyan tudja ellenőrizni, hogy volt-e jóváíró számla az adóalanynál ellenőrzés nélkül. Erre az összesítő jelentés ad magyarázatot, ugyanis abban lehet negatív összeget jelenteni annak beadásakor.
Még érdekesebb a helyzet, ha az áfabevallás első két sorának valamelyikében kellene negatív összeget vallani, ugyanis ebben az esetben a görgetés nem lehetséges. Ilyen esetben a negatív összeget át kell vinni a másik sorba és mint pozitív értéket köteles elszámolni az adóalany. Például ha adóalanynak volt egy nagyobb értékű felszámított áfát csökkentő jóváíró számlája, akkor a negatív összeg helyett nullát ír az első sorba, míg a levonható adó sorába úgy kell kezelnie, mintha beszerzés történt volna.
A végtelenül egyszerű áfabevallás másik oldala, hogy az ír adóalanyok éves bevallás beadására kötelezettek, amely sokkal inkább tekinthető statisztikai jelentésnek, mint áfa-bevallásnak, ugyanis ez alapján nem keletkezik sem további adófizetési, sem plusz adólevonási joga az adóalanynak. Az éves bevallás az, amelyben viszont részletes adatokat köteles szolgáltatni az adóalany a különböző adókulcsok szerinti bevételeiről, kiadásairól, export- és import-forgalmáról. A bevallás benyújtási határideje az adóalany pénzügyi éves zárásához kapcsolódik, az éves zárást követően 23 nap áll az adóalany rendelkezésére, hogy a bevallást beadja. Ezzel együtt az adóhatóság nagy rugalmassággal kezeli ezt a bevallást, ugyanis soha nem szokott a be nem adott bevallás miatt bírságolni. Amennyiben az adóalany éveken keresztül elmulasztja a bevallás beadását, akkor a visszaigényelhető áfa felfüggesztésével szokta az adóhatóság kikényszeríteni a hiányzó bevallások pótlását.
A cikket pár gondolattal zárom az adóhatóság működéséről, adózói hozzáállásáról. Ahogy az előbbi példából is kitűnik, az adóhatóság nagyfokú rugalmassággal viszonyul az adóalanyokhoz, ritka, amikor bírságolásra kerül sor, és az ellenőrzések során sem mindenáron a hibát keresi, hanem a folyamatok perspektivikus megismerése a cél, és amennyiben szükséges, azok korrigálása az elsődleges. Az adóhatósággal történő kapcsolattartás is rugalmasnak mondható, telefonon keresztül is elérhetőek az ügyintézők, viszont az adóhatóság működtet egy nagyon felhasználóbarát felületet, ahol emailben tudnak az adóalanyok a hivatalhoz fordulni, legördülő menüből tudják kiválasztani a megfelelő ügycsoportot, és néhány napon belül választ is szoktak kapni a kérdésükre.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
