Ismét új adójavaslatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Védjük a környezetet: valódi zöldadóreform helyett azonban mégis csupán néhány új adó- vagy járulékfajta bevezetése és a jelenlegi terhek növelése kerülhet napirendre – írja a Népszabadság.

Régi-új zöldadórendszer készülhet. Legalábbis a Fodor Gábor vezette környezetvédelmi tárca tucatnyi pontból álló javaslattal állt elő egy a Népszabadság birtokába került értékelő dokumentum alapján, amelyet a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) készített. Ennek alapján úgy tűnik, nem készítene valódi zöldadóreformot a környezetvédelmi tárca, csupán néhány új adó- vagy járulékfajta bevezetésével a jelenlegi terhek növelése kerülne napirendre. Többfajta jogcímen több pénzt fizettetnének be a gazdálkodókkal, magánszemélyekkel, mint ma.

Veres János pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta, 2008-ban nem lesz adómérték-változás – így aligha kap helyet a környezetvédelmi tárca által javasolt öt új adónem a 2009-es ˝reformlistán˝.

A szaktárca bevezettetné a szén-dioxid-terhelés utáni díjat – ez most a környezetterhelési díj. Ténylegesen is új teherként fut az anyagban a hulladéklerakási díj, az árvízi járulék, az általános úthasználati díj, a személygépkocsikra, meghatározott teljesítmény feletti motorkerékpárokra és a quadokra vonatkozó szennyezésijog-adó, valamint a vállalkozások személygépkocsi-különadója. Az általános úthasználati díj bevezetése valószínűsíthetően a 2008-as dátumhoz lenne köthető, az elektronikusútdíj-rendszer felállítása – ami lényegében ugyanazt szolgálná – ugyanis 2009-ben várható, az erről szóló tendert pedig még e hónapban ki kellene írni. A személygépjárművek után fizetendő adók rendszere pedig – mondhatni – kaotikussá válna a javasoltak megvalósításával: ma ugyanis áfát, importautónál regisztrációs adót, gépjárműadót és bizonyos esetekben cégautóadót kell fizetni. A sor most két tétellel bővülne, holott a céges gépjárművek adóztatására ma is több megoldást kínálnak a jogszabályok, igaz, egyben kiskapukat is – olvasható a Népszabadságban.

Megfontolják a fogyasztás mértéke alapján differenciált energia- és vízár bevezetését az ipari nagyfogyasztóknál, valamint emelkedne a vízkészletjárulék, az energiaadó, némi súlyponteltolás mellett a regisztrációs adó, valamint a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója. A Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetéseken azonban csupán az hangzott el, hogy felül kell vizsgálni a környezetvédelmi adókat, és egy komplex, a mainál hatékonyabb rendszert kidolgozni.

Az MGyOSz szerint a szándék jó, de a hatás akár az ellenkezője is lehet, ha a cégek az adót az egyébként esetleg zöldebb technológiák megvásárlására szánt összegekből fizetik meg. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban is túl sok lenne a zöldadónem.

Az már biztosan az adórendszer zöldítése, illetve fehérítése irányába hat, hogy a termékdíjjal kapcsolatos ügyek jövőre átkerülnek az APEH-tól a vámhatósághoz. A PM a hatékonyabb ellenőrzéstől 8-10 milliárdos pluszbevételre számít – az adóhatóság eddig nemigen ment a termékdíjat nem bevalló vállalkozások után. Az elmúlt években néhány százmilliós, tavaly félmilliárdos hiányt tárt fel ezen a területen az APEH, több mint ezer ellenőrzést végeztek, és nagyjából ezek 15 százalékánál találtak szabálytalanságot – írja a Népszabadság.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.