Januárban 8 milliárd illetéket fizettünk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januárban 8,404 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ennek kétharmada (5,538 milliárd forint) a háztartások, egyharmada (2,865 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján közzétett adatsorokból. A pénzforgalmi bevétel – ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is – 1.025,8 milliárd forint volt januárban.

Az illetékhivatalok 2007. január 1-vel az APEH szervezetébe integrálódtak, az adóhatóság az illetékbevételekről és felosztásukról minden hónap 15-éig tájékoztatást tesz közzé honlapján a Szervezet/Üvegzseb menüpont alatt. A most publikált adatok szerint januárban a legnagyobb illetékbevétel a visszterhes ingatlan-átruházások (6,17 milliárd forint) és a visszterhes gépjármű-átruházások (1,27 milliárd forint) kapcsán keletkezett. A háztartások a fenti címeken 3,55 milliárd, illetve 1,12 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 626 millió, az ajándékozási illeték 143 millió forintot vett ki a kasszájukból. A bírósági eljárási illetékekre januárban 61 millió, az államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 38 millió forintot költöttek a háztartások.

A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (2,616 milliárd forint). A januárban képződött 8,404 milliárd forint illetékbevételből 4,196 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat – a beszedéssel kapcsolatos költségek levonása után – 3,682 milliárd forint illeti meg.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.