Javaslatok a banki szolgáltatások fejlesztéséhez – elkészítette jelentését a szakértői bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pozitív adólista felállítása, alap-bankszámla bevezetése, bankszámla-átirányítás lehetőségének megteremtése – egyebek mellett ezeket javasolja a Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság, amely tavaly év végén fejezte be munkáját. Jelentését már elküldte a kormánynak, a bankszövetségnek, a pénzügyi felügyeletnek és a Gazdasági Versenyhivatalnak. Egyelőre bizonytalan, hogy megvalósítják-e a javaslatokat, és ha igen, mikortól.

A kormány ősszel döntött a szakértői bizottság felállításáról, másik kettőével együtt. Az öttagú testület elnöke Várhegyi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az volt a feladatuk, hogy az itthoni és nemzetközi tapasztalatok alapján készítsenek javaslatokat ahhoz, hogyan lehet javítani a bankok lakossági szolgáltatásain, és mit tehet ennek érdekében a kormány.

Jelentésükben 18 pontban foglalták össze javaslataikat. Az egyik szerint érdemes lenne itthon megteremteni a törvényi és technikai feltételeket ahhoz, hogy az ügyfelek átirányíthassák számlaszámukat, ha bankot váltanak. Ez a gyakorlatban nem a konkrét számlaszám hordozhatóságát jelentené, mert a szakértők szerint ezt nem lehet megoldani. Az átirányításhoz központi adatbázist kellene létrehozni, és az ügyfélnek azért lenne kényelmes, mert mindent a bank intézne, neki csak a kérelmet kellene benyújtania – mondta a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Várhegyi Éva, a bizottság elnöke.

A pozitív adóslista a szakértők elképzelése szerint nem önkéntes alapon működne. Vagyis csak akkor lenne értelme, ha minden bank minden időben fizető ügyfelel rajta lenne.

A szakértői bizottság javasolta még, hogy a kormány és a bankszövetség vizsgálja meg, érdemes-e itthon bevezetni úgynevezett alap-bankszámlákat. Az angoloknál és a franciáknál már működik ilyen rendszer, fő célja, hogy csekkek és sorbanállás helyett az emberek inkább bankszámlákkal intézzék ügyeiket. A terv lényege, hogy mindenkinek lenne legalább egy „lebutított” számlája, amelyhez tartozna egy „lebutított” kártya, ezekkel lehetne intézni a legfontosabb utalásokat. Igény szerint lehetne választani természetesen „fejlettebb” szolgáltatásokat is.

A testület javaslatait most véleményezik, egyelőre nincs konkrét határidő arra, meddig kell ezt befejezni. A kormány azután dönt az ügyben, ha már ismeri a szakmai szervezetek véleményét a bizottság felvetéseiről.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.