Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A német kormány jóváhagyta azt a vállalatiadó-reformtervet, amely a cégek közterheit a jelenlegi 39%-ról 30% alá csökkenti 2008-tól, melynek legjelentősebb eleme a társasági adó kulcsának 25%-ról 15%-ra csökkentése lenne – írja meg a Magyar Hírlap hétvégi száma.
Az intézkedések eredményeként a német pénzügyminisztérium éves szinten 16 milliárd eurós többlet adóbevétellel számol az adófizetői bázis szélesedése nyomán. Németországban a vállalati közteher a társasági nyereségadóból, az iparűzési és szolidaritási adóból tevődik össze.
Németországban a vállalatokat sújtó adóteher 39%-os jelenlegi mértéke rendkívül magas nemzetközi viszonylatban, amely az elmúlt években fokozódó versenyképességi hátrányt okozott Európa legnagyobb gazdaságának. Számos német cég külföldön fizet adót a német pénzügyi tárca adatai szerint. Az utóbbi években egyre több cég külföldre, pl. régiónkba telepítette termelését.
Bár a versenyképességi felmérések rendre azt hangsúlyozzák, hogy a társasági nyereségadó kulcsa csak egy, és jellemzően nem is a legfontosabb a befektetési döntésben figyelembe vett tényezők közül, az esetenként 15-20%-pontos adóteher-különbség a német és egyes régiós országok között már tetemes előnyt jelenthet utóbbi országok számára.
Forrás: Portfolio
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!