Jobb, ha az Apeh állapítja meg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH kiemelten ellenőrzi idén a kapcsolt vállalkozások közti árak mértékét. Amennyiben a hivatal úgy találja, hogy a vállalkozás helytelen transzferárakat alkalmazott, akkor módosítja az adóalapot

˝Helytelen árak˝ alkalmazásakor a vizsgált vállalkozásnak nemcsak az adóhiányt, hanem ez után 50 százalékos bírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot is meg kell fizetni. A Deloitte arra hívja fel a fiogyelmet, hogy a cégeknek az alkalmazott transzferárakról részletes dokumentációt kell készíteniük, ha ilyennel nem rendelkeznek, akkor további, legfeljebb 2 millió forint mulasztási bírsággal is számolniuk kell, ami hiányzó dokumentációnként és ismételten is kivethető.

A szokásos ár

Szintén jelentős adókockázatot eredményez az a transzferárakkal kapcsolatos részletszabály, hogy a transzferár szabályokat a többi adózás előtti eredményt módosító tételtől függetlenül kell figyelembe venni. Ez kétszeres adóalap növeléshez vezethet speciális esetekben, amely a csoporton belüli ármanipuláció különösen szigorú szankcionálását jelenti. A transzferár miatti adókockázat csökkenthető, ha a cégek előzetes ármegállapítást kérnek az adóhivataltól. (Ez eddig nem nagyon fordult elő.) Magyarországon 2007. január 1-jétől van lehetőség a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárásra. Súlyos bírságokat védhetnének ki a vállalkozások, ha kérik az előzetes megállapítást. Az Apeh a kérelem beadása után, határozatban állapítja meg egy jövőbeli ügylet tekintetében a szokásos piaci ár meghatározásához alkalmazható módszert, a körülményeket, esetleg magát az árat, ártartományt. Nemzetközi kockázatcsökkentésre is van lehetőség: határon átnyúló tranzakció esetén kérelmezni lehet, hogy az érintett cégek székhelye szerinti államok adóhatóságai állapodjanak meg a szokásos piaci árról, illetve árképzési módszerről. Az eljárás az abban részt vevő (magyar és külföldi) hatóságok számától függően egy-, két- vagy többoldalú lehet.

3-5 év

Előzetes ármegállapítással kiküszöbölhető az adókockázat, mivel a revizorok egy későbbi ellenőrzés során már nem kifogásolhatják az árképzés módját, illetve az árat, feltéve persze, hogy a cégek a határozat szerint jártak el. A határozat köti az adóhatóságot, az általa korábban jóváhagyott gyakorlatot nem kérdőjelezheti meg. Az APA határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, de kérelemre egy alkalommal – maximum három évre – meghosszabbítható.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.