Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Pénzügyminisztérium megvizsgálja a kamara azon javaslatát, miszerint ha egy üzletfélnek a katás vállalkozó évente hárommillió forintnál többet számláz, a hárommillió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár negyvenszázaléknyi) adót kellene leróni, illetve azt az ötletet is, hogy hatmillió forint árbevétel felett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
Csak a visszaélések visszaszorításával tarthatja meg a kata a versenyképességét, a Pénzügyminisztérium ezért minden erre vonatkozó javaslatot megvizsgál – közölte a Pénzügyminisztérium az ATV kérdésére.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatáról van szó. A kamara javaslata szerint ha egy üzletfélnek a katás vállalkozó évente hárommillió forintnál többet számláz, a hárommillió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár negyvenszázaléknyi) adót kellene leróni – derült ki a kamara elnöke, Parragh László Magyar Nemzetnek adott interjújából. Szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, s megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként – lényegében színlelt szerződéssel – alkalmazzák dolgozóikat. A kamara – második pontként – támogathatónak tartja a kata sávossá alakítását is. Például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig ötvenezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke – olvasható a lapban.
A Pénzügyminisztérium ATV-nek adott válasza szerint „azok a nagyobb cégek, amelyek munkaviszony helyett katásként foglalkoztatják alkalmazottjaikat, nemcsak a költségvetést károsítják, hanem jelentős illegális versenyelőnyre tesznek szert a tisztességesen adózó vállalkozókkal szemben, és az alkalmazottat is megfosztják számos munkavédelmi jogosultságtól.
A Pénzügyminisztérium elemzése alátámasztotta a piaci jelzéseket. Vizsgálta, hogy milyen arányban váltak katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak. 2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.
A koronavírus-járvány ráadásul még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan katásként alkalmazott a cég. A katás vállalkozói szerződését ugyanis azonnal fel lehet mondani, míg a munkavállalót védik a munkajogi szabályok”.
A téma tavaly is felmerült, akkor közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium, miszerint a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) drágítását.
Jelenleg is szigorúan szabályozott, a NAV mikor tekintheti és mikor nem bújtatott munkaviszonynak a katás vállalkozó munkáját.
