Jön a négynapos munkahét?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elbocsátások elkerülésének egyik módja a csökkentett munkaidő bevezetése lehet. Több európai vállalatnál már december óta így dolgoznak, és néhány magyarországi cég is ezzel a módszerrel próbálja túlélni a recessziót. A munkavállalók keresete viszont húsz százalékkal is kevesebb lehet, ha a kormány nem ad bértámogatást.

Magyarországon elsőként a győri székhelyű Graboplast választotta ezt a megoldást, már a múlt év utolsó negyedévében sokan csak négy napot dolgoztak egy héten a kecskeméti kirendeltségen. Módosult a munkarend a Rába Járműipari Holdingnál, a sárvári alkatrészgyárban egy nappal csökkent a munkahét, és a Rába Jármű Kft.-nél is rövidült a munkaidő – tudta meg a Magyar Rádió.

Több vállalat gondolkodik a munkaidő-csökkentésen – ami lehet négy- vagy akár háromnapos is –, szerintük így jobban megúszható a létszámleépítés, mert a cég tud a bérköltségen spórolni. Van, ahol január elején vagy közepén teszik a vezetők elé a javaslatokat. A munkaidő beosztását úgy oldanák meg, hogy egy adott év munkaóráit nem arányosan bontanák le. Amikor nincs megrendelés, akkor kevesebb, például 35 órás, amikor viszont több a munka, akkor akár 60 órás is lehetne a munkahét.

„Szakmai előkészítő munkát folytatunk a vállalatok válság idején alkalmazott módszereiről, a négynapos munkahétről, illetve a bérpótlásról” – mondta Tukacs István, a kormányzati válságelhárító intézkedések koordinálásával megbízott kormánybiztos a Magyar Hírlapnak. Az államtitkár szerint, ha parlamenti döntés is szükséges a változtatásokhoz, akkor februárban ez is megtörténhet.

Az állam pótolná ki a fizetést

A szakszervezetek egyetértésével és a kollektív szerződés módosításával változtathatják meg a cégek a dolgozóik munkarendjét.

A munkaadók szakmai szövetségei szerint a dolgozók érdeke, hogy ne veszítsék el a munkájukat, ezért szeretnék, ha beleegyeznének a munkaidő csökkentésébe. Az emberek azonban szeretnének ugyanannyi bért kapni, mint amennyit korábban kerestek. Ezt a vállalatok a kormány munkahelymegtartó programjából vagy állami pályázatokból finanszíroznák, ám a tárgyalások még folynak arról, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.

A kormány vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a munkahelymegtartó támogatást fel lehet-e használni arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások csökkentett munkaidővel dolgozzanak. Az elképzelés szerint, ahol rövidebb munkaidővel meg tudják tartani a piacot, a dolgozók fizetésének kieső részét a munkahelymegtartó támogatásból pótolják – írja a Népszabadság.

A munkahelyek megtartása uniós szinten is tetteket kíván. Az első lépés már megtörtént, az Európai Bizottság a múlt héten döntött arról, hogy az eddigi kétszázezer euróról ötszázezerre emeli a vállalkozások munkahelymegtartó támogatásának keretét.

Forrás: Figyelőnet

---