Jönnek a vagyonkezelői alapítványok

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 13.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február 12-én nyújtották be az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslatot. Ugyan a jogszabálytervezetben szabályozott koncepció várható első felhasználásának célja a felsőoktatás reformjához kapcsolódóan közhasznú jellegű, a jogszabály szövege és indokolása egyértelmű állásfoglalást fejez ki a családi magánvagyonok védelmét célzó törekvés mellett – írja közleményében a Deloitte.

A tervezet értelmében vagyonkezelői alapítványt legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyonnal lehet létrehozni egy legalább öt fős vezető testület, a kuratórium irányítása mellett, hogy főtevékenységként vagyonkezelést folytasson az alapszabályában meghatározott céloknak megfelelően. A jogalkotó a tervezethez fűzött indokolás alapján a keretek meghatározása során olyan eszközt kívánt megalkotni, amely a megfelelő garanciális elemekkel megelőzheti a tőkeerős vállalkozó családok vagyonának generációk közötti szétforgácsolódását, és a család által megfogalmazott célok érdekében professzionális jogi és pénzügyi támogatást rendel a jelentős vagyontömegek mellé. Természetesen a vagyonkezelői cél lehet közérdekű is, amely a jelentős (akár családi alapítású, akár állami hátterű) külföldi példák alapján nevelési-oktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozásával is kapcsolatos lehet.

„A német nyelvterületen nagy múlttal rendelkező Privatstiftung-ok, vagy magánalapítványok mintájára hazánkban is régóta megfogalmazott igény a hasonló jogi személyek létrehozatalának lehetősége. Az önálló törvényjavaslatban megfogalmazott keretek jó kiindulási pontként szolgálhatnak egy a szakma és az érintettek által is kedvelt jogintézmény kialakítására. Ezzel együtt természetesen az adózási környezet és például a bizalmi vagyonkezeléshez fűződő viszony részletszabályainak kialakítása alapjaiban határozhatja meg az új alapítványi forma széles körben történő elterjedését” – mondta el dr. Erdei Márton, a Deloitte Private senior tanácsadója.

A vagyonkezelői alapítvánnyal szemben támasztott hangsúlyos fenntarthatósági követelményt a jogalkotó a létrehozatali eljárás során kötelező jogi képviselet, a kötelező könyvvizsgáló illetve felügyelőbizottság kinevezésének előírásával kívánja biztosítani. Ezen kívül a tervezet létrehoz egy úgynevezett alapítványi vagyonellenőri tisztséget is, aki abban az esetben jelent többlet biztosítékot a megfelelő vagyonkezelés biztosítására, ha az alapító az őt megillető jogokat átadta az alapítványnak vagy a kuratóriumnak. A professzionális vagyonvédelmet hivatott biztosítani továbbá az is, hogy a vagyonkezelői alapítvány számára jól definiált befektetési szabályzat alakítandó ki, amely az alapító okirat mellett meghatározza az alapítványi vagyon haszonosításának és gyaparításának kereteit.

„Érdemesnek mutatkozik ugyanakkor a vagyonkezelői alapítvány létrehozatalában gondolkodóknak szem előtt tartani a nagy múltú osztrák és liechtensteini magánalapítványokkal szemben megfogalmazott kritikákat. A külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy a belső szabályzatokon és előírásokon keresztül túlszabályozott környezet és a jellemzően körülményes és időigényes döntéshozatali mechanizmusok jelentős gazdasági gondokat okozhatnak. Körültekintést igényel annak elkerülése, hogy diszfunkionálissá váljon egy olyan vagyonvédelmi eszköz, amely egy dinamikusan működő családi vállalkozást hivatott összetett rendszerként védeni és gyarapítani generációkon át” – tette hozzá dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A polgári törvényönyv alapítványokra vonatkozó szabályaihoz képest az alapító megszüntetéshez fűzödő jogán kívül jelentős eltérésnek tekinthető, hogy amennyiben az alapítvány tőkéje a meghatározott tőkeminimumot nem éri el, a kedvezményezetti kör felé teljesítendő kifizetések csökkenthetők vagy felfüggeszthetők. Ezen túlmenően pedig, ha a tőkevesztés tartósnak mutatkozik, az alapítvány háromévnyi ilyen jellegű működést követően megszűnik.

Érdemes tehát a családi vagyontervezés során a jövőben is körültekintően megválasztani azokat a közös célokat, amelyek elérése érdekében a vagyon védelmét szolgáló keretek kialakításra kerülnek. Abban az esetben ugyanis, ha a családi érdekeltségek igényeivel nem találkozó jogintézményeket alkalmazunk, vagy a megfelelő jogintézmények finomhangolása túl rugalmatlanra vagy éppen túl lazára sikerül, a kívánt cél elérése veszélyeztetté válhat és a családi vagyont további kockázatoknak tehetjük ki.


Kapcsolódó cikkek:


A Brexit-megállapodás következményei
2021. január 26.

Nem kis megnyugvást okozott a tárgyalások eredménye, amely szerint vám- és kvótamentes szabadkereskedelmi megállapodás jött létre az EU és az Egyesült Királyság között, ami persze nem olyan szép, mint amilyennek elsőre látszik. A brit pénzügyi szolgáltatók továbbra is megőrzik az ún. passporting jogosultságot, azaz szabadon nyújthatnak szolgáltatásokat az EU területén, és ugyanezek a szabályok vonatkoznak még a jogi és üzleti szolgáltatásokra is. Továbbra is sok a bizonytalanság az áfa-visszatérítések ügyében.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.