Jövőre jöhet a magáncsőd intézménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány különböző lépésekkel sokat tett a devizahitelesek kitettségének csökkentéséért, további mozgástere már nem nagyon van – mondta Pleschinger Gyula a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága hétfői ülésén. Rétvári Bence pedig arról számolt be, hogy tavasszal kerülhet a parlament elé a magáncsődre vonatkozó javaslat, amely jövőre hatályba is léphet.


Pleschinger Gyula a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy végtörlesztési lehetőséget kaptak azok, akik hitelüket egyben vissza tudták fizetni, ebbe a körbe 170 ezer devizahiteles tartozott. Az árfolyamgát rendszerben 450 ezer devizahiteles tudja törleszteni adósságát. Az e körökből kiesők számára a Nemzeti Eszközkezelő tud segítséget adni összesen 25 ezer ingatlan megvásárlásával, további segítséget jelent a hitelek forintosításának lehetősége, illetve épül az ócsai lakópark a lakásukat elvesztők számára – összegezte.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára kiemelte: sikerült megakadályozni, hogy a zálogjoggal kapcsolatos végrehajtásban tömeges kilakoltatások legyenek, és munkájukat úgy végezték, hogy a piacbiztonságot is szem előtt tartva a jelzáloghitelezésbe vetett bizalom és a jelzálogjog megmaradjon.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.