Vitatták az egykulcsost a Parlamentben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A többkulcsos szja-ról és a családi adókedvezményről is vitázott az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Az adórendszer nem változik: az adórendszert átíró ellenzéki módosítók tárgysorozatba vételét a kormánypárti többség leszavazta.


Szili 0 százalékos szja-kulcsot is javasolt

A hétfőn Budapesten tartott ülésen a legnagyobb vitát Szili Katalin független képviselő indítványa váltotta ki, amelyben a képviselő többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését javasolta. A képviselő javaslata szerint évi 750 ezer forint bruttó keresetig adómentes lenne a személyi jövedelem, 8 millió forintig maradna a 16 százalék, majd a következő, a 15 millió forintig tartó sávban 25 százalék, afelett pedig 35 százalék lenne az szja kulcs. Szili Katalin azzal érvelt, hogy a minimálbéresek 90 százaléka valós minimálbéres, és nem adóelkerülő, ezért az ő jövedelmük adómentes lehet. Emiatt 76 milliárd forint esik ki a költségvetésből. Az évi 8 millió forintnál többet keresők progresszív adóztatása nyomán viszont 221 milliárd forint többletbevétel keletkezne – tette hozzá a képviselő.

Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára viszont úgy vélte, hogy annyira kevesen keresnek évi 8 millió forintnál többet, hogy azok progresszív adóztatásából csak minimális többletbevétel keletkezne.

Marad a családi adókedvezmény rendszere

A családi adókedvezmény teljes körű igénybevételéről szóló – jobbikos képviselők által jegyzett – törvényjavaslat tárgysorozatba vételét is elutasította a bizottság. A javaslat célja az volt, hogy akiknek kisebb a jövedelmük annál, mint hogy abból egészében igénybe vehessék a gyerekek után járó szja kedvezményt, kapják meg a különbözetet.

Balog Ádám azzal érvelt, hogy a keresettől független családi pótlékot mindenki megkapja, erre évi 350-400 milliárd forintot költ az állam.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.