Jövőre még szigorúbban büntethet az APEH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az induló vállalkozások regisztrációhoz kötött ellenőrzését tervezi a Pénzügyminisztérium a jövő évre tervezett adóváltozások körében. A feketegazdaság visszaszorítását célozná a jogelőd nélkül alakuló vállalkozások regisztrációt követő helyszíni ellenőrzése. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság – ellenkező bizonyításig – az ellenőrzés során feltárt körülmények alapján a törvény által meghatározott, 3 hónapos vélelmezett időszakra becsléssel állapítanák meg az elmaradt közterheket.

Az önkéntes jogkövetés ösztönzése érdekében a mulasztási bírság maximális mértékét magánszemély adózók esetén a korábbi 100 ezer forintról 200 ezer forintra, más adózó esetén a korábbi 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelhetik a jövőben. A számla- nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén ellenben jóval magasabb, 1 millió forintig terjedő bírságtétel meghatározását javasolja a pénzügyi tárca. A számla, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén pedig a vállalkozáson felül a törvénysértést megvalósító alkalmazottat is megbüntethetik. A vele szemben kiszabható bírság 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet. Ugyancsak a feketegazdaság elleni fellépést szolgálja az a bevezetésre váró rendelkezés, amely szerint a végelszámolással vagy szankciós törléssel megszűnő cégeket csak akkor törölhetik a cégjegyzékből, ha az adóhatóság igazolása szerint az adózó tartozással nem rendelkezik.

A munkaadói járulékot, innovációs hozzájárulást, rehabilitációs hozzájárulást, és a szakképzési hozzájárulást összevont adóként, egy összegben, 5,5 %-os mértékben kell bevallani, és megfizetni a jövőben. Egyúttal megszüntetik a kulturális járulékot, az erdőfenntartási járulékot, a tenyésztési hozzájárulást, a halászatfejlesztési hozzájárulást és a vadvédelmi hozzájárulást is. Megszűnik továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakat érintő havi bevallási kötelezettség.

A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátások már az idei évtől átkerültek a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai közé. Ezzel összefüggésben átcsoportosítanák a járulékokat, de egyéb okokból is szükséges a módosítás. A változások nem járnak a járulékterhek növekedésével, mindössze az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap közötti megosztás változik. Újdonság ugyanakkor, hogy a társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatos befizetéseket, járulékokat egy közös számlára kellene utalni a jövőben.

A PM javaslata szerint a gazdálkodók 2009-től kizárólag elektronikus úton nyújthatnák be a beszámolóikat. Az elektronikus közzététellel ugyanakkor a letétbe helyezési kötelezettségüknek is eleget tesznek.

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos valamennyi adókötelezettség a vámhatósághoz kerülne, egyidejűleg megszűnne a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium felé fennálló a beszámolás kötelezettség is.

A törvénymódosítás normaszövege


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

Az innovációs járulék változásai

Közeledik a 2023. adóévi elszámoló bevallás benyújtásának határideje az innovációs járulék tekintetében is, emiatt célszerű áttekinteni az adónemet érintő 2023-as változásokat.

2024. május 22.

Hamis termékekre csapott le a NAV

Hamis márkajelzésű cipőket, sportmezeket, adatkábeleket és fülhallgatókat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei mintegy százmillió forint értékben egy bolgár kamionban Gyulánál.

2024. május 22.

Mit bizonyíthat a szakértő a bíróság előtt?

Az iparűzési adó alapjáról szóló perben szakértőt rendelt ki a hatóság; az eljárás során felmerült, mit is bizonyíthat a szakértő és mit nem. Érdekes jogesetet ismertetünk.