Jövőre visszaigényelhetők az eddig elveszettnek hitt adóforintok

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. október 15.
Címkék: ,
Rovat:
Elveszettnek hitt adóforintjaikat is visszakaphatják a cégek egy jogszabályváltozásnak köszönhetően – hívta fel a figyelmet az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében az EY.

Egészen idáig a magyar jogszabályok nem ismerték el a behajthatatlan követelésekre eső adóalap csökkentését. Az eladóknak ezért olyan termékek vagy szolgáltatások után is be kell fizetniük az áfát, amit a vevőjük soha nem térített meg. A helyzet több uniós országban is hasonló volt, amire az Európai Bíróság (EUB) először az úgynevezett Enzo Di Maura ügy során adott egyértelmű állásfoglalást: a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. A cégeknek azonban számos feltételnek meg kell felelniük, ha élni akarnak az új lehetőséggel – hívták fel rá a figyelmet az EY szakemberei a cég legutóbbi, adójogi konferenciáján.

Az Országgyűlés elfogadta a kormány javaslatát, amivel 2020 január elsejétől megkísérel harmonizálni egy, az uniós joggyakorlat és a hazai szabályok közötti eltérést. Ennek eredményeként a magyar vállalatoknak is lehetősége lesz behajtani a korábban elveszettnek hitt követeléseikre eső áfát.

„A törvénymódosítás hatására a hazai cégek visszaigényelhetik azokat az akár milliós összegű adóforintjaikat is, amikről már évekkel ezelőtt lemondtak. Ezzel a lehetőséggel minden vállalatnak érdemes élnie. Fontos azonban, hogy a társaságok tudatában legyenek – a jogalkotó számos feltételhez köti a fizetést, amire fel kell készülniük” – emelte ki dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.

Az új áfatörvény fogalmat alkotott a behajthatatlan követelésre, aminek lényeges eleme, hogy szinte bizonyosnak kell lennie, hogy a vevő nem bírható megfizetésre. Meghatározta továbbá az adóalap-csökkentés feltételeit, amelyek között például szerepel, hogy a követelés legalább egy éve lejárt, az ellenérték más módon nem térült meg és a felek egymástól függetlenek.

„Mindenképpen jó hír a hazai cégeknek, hogy a jogalkotó felismerte, hogy az Európai Bíróság utóbbi években a behajthatatlan követelések kapcsán hozott következetes döntései miatt a szabályok módosításra van szükség. Az új áfatörvény ugyanakkor nem teljesen konform az uniós joggyakorlattal” – hívta fel rá a figyelmet Dr. Séra Gergely, az iroda szakembere.

Séra Gergely szerint az EUB gyakorlatából például nem következik, hogy a nem független társaságok követeléseit – minden további feltétel nélkül – ki lehetne zárni. A jövőben ezért érdemes rendszeresen konzultálni olyan felkészült adójogászokkal, akiknek széles rálátásuk van a bírósági gyakorlatra, hiszen ők a jelenlegi jogszabályokon felüli lehetőségeket is adhatnak a vállalkozásoknak.


Kapcsolódó cikkek:


A behajthatatlan követelés a társasági adóban
2019. augusztus 7.

A vállalkozások üzletmenetük során szembesülhetnek azzal, hogy egy másik adózóval szemben fennálló, elismert, lejárt követelésüket nem tudják érvényesíteni, mert az érintett fél nem fizet, és esetlegesen nem is elérhető. Szintén előfordul, hogy egy társaság utólag értesül arról, hogy egy korábbi partnerét – akivel szemben fennálló követelése még a könyveiben szerepel – törölték a cégnyilvántartásból, kényszertörlési, csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően. A gazdálkodókban felmerül ilyenkor a kérdés: az érintett követelés tekinthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel behajthatatlan követelésnek. Az Adó szaklap írása a behajthatatlan követelés számviteli és társaságiadó-vonatkozásait járja körbe.