K+ F esetén igénybe vehető adókedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a vállalkozás, amely kutatóhelynek minősülő szervezetben saját tevékenységi körben kutatás fejlesztési tevékenységet végez, a K+F közvetlen költségeire adó- vagy adóalap-kedvezményt vehet igénybe.

Egy, a napokban tartott előadáson nagy érdeklődésre tartott számot  a 2019. január 1-től hatályos új lehetőség a K+F kedvezmények elszámolása, ezért röviden összefoglalom ennek lényegét. Mivel eddig nagyrészt a nyereségalapú adókat lehetett csökkenteni, az idei évtől alkalmazható szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény olyan vállalkozások számára is igénybe vehetővé teszi az adócsökkentés lehetőségét, amelyek eddig – társasági adófizetés megfizetésére vonatkozó kötelezettség híján – ezzel nem tudtak élni.

A K+F költségek az alábbi fő csoportokból állnak össze:

• anyag,
• igénybe vett szolgáltatások,
• écs,
• bér.

Ez az utolsóként felsorolt a legfontosabb tétel, hiszen a K+F kreatív alkotómunka, szellemi hozzáadott érték, emiatt a bérköltség általában kiteszi a költségek 50–60%-át.

Egyes országokban kizárólag a bérre lehet K+F kedvezményt igénybe venni, nálunk január 1-től az adózó döntése szerint a K+F bérköltség a társasági és iparűzési adóalapból levonható, vagy az arra eső Szocho felét nem fizeti meg az adózó.

A többi költségtétel, a régóta élő lehetőség szerint a, TAO- és HIPA-alap csökkentésére továbbra is felhasználható.

A bérköltség az eddigiekhez hasonlóan a számviteli törvényben meghatározott, s ebben az esetben sem számítható bele a kedvezménybe például a cafeteriára vagy utazásra kifizetett összegre eső Szocho.

A PhD-s kutatók Szocho kedvezményével ellentétben ebben az esetben nincs előírás a projekttagok végzettségére vagy munkakörére, minden olyan személy bérköltsége után jár a kedvezmény, aki részt vett a fejlesztésben. Amennyiben a munkaidejének csak egy részében foglalkozott ezzel, a bérköltséget arányosítani kell, és az erre eső Szocho csökkenthető 50%-al.

Feltételei megegyeznek azzal, ahogy a társasági és iparűzési adóban a kedvezmény igénybe vehető, vagyis

• konkrét K+F projektre számolható el,
• csak közvetlen költségre alkalmazható, és
• jogosságát ugyanolyan dokumentációval lehet alátámasztani, mint a TAO és HIPA adóalap -csökkentését.

A két lehetőség kapcsán azonban fontos figyelembe venni az időtényezőt. Míg a TAO és HIPA kedvezményről az érintett évet követően még hónapokig lehetőség van dönteni, a Szocho csökkentéséről érdemes hó végén döntést hozni, amikor a bérszámfejtés önellenőrzés nélkül számításba tudja venni azt. Ez abban okoz nehézséget, hogy a projekt K+F tartalmában addigra már biztosnak kell lennie az adózónak.

De ha valamilyen ok miatt elmaradt, utólag a kedvezmény önrevízióval érvényesíthető.

A két kedvezmény adóhatását összehasonlító táblázatot és azokat a fontos szempontokat, melyek alapján az adózó arról dönthet, mely adónemben veszi igénybe a kedvezményt itt olvashat.

A cikk szerzője Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó és Badak Béla okleveles könyvvizsgáló, az MKVK Oktatási Központ oktatói. Az MKVKOK az Adó Online szakmai partnere.

---