Kapcsolt vállalkozásnak minősülhet-e egy Kft és az általa létrehozott alapítvány?

Szerző: Kerényi Máté Fülöp
Dátum: 2020. november 26.
Címkék: ,
Rovat:
Számos ügyfelem játszik el a gondolattal, hogy a vállalkozásaiban felhalmozott vagyon – jellemzően műalkotások – egy részét egy alapítványba helyezné át. Ilyen esetben adótervezési szempontból kiemelt figyelem hárul a kapcsolt vállalkozási viszonyok vizsgálatára.

A Tao. tv. 4.§ 23. pontja kimondja, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül

  1. az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  2. az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  3. az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
  4. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  5. az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  6. az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
  7. a fenti, a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül egyes, nevesített társasági adó rendelkezések tekintetében akkor is létrejöhet a kapcsolt vállalkozási viszony ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn.

A Ptk 8:2. § szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

  • jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
  • a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Mivel a Ptk.-nak az alapítványokra vonatkozó szabályaiból (3. könyv hatodik rész) következően az alapítvány esetében a szavazatok több mint felével történő rendelkezés, illetve a tagi vagy részvényesi jogviszony értelmezhetetlen fogalmak, a többségi befolyás az alapítvány és az alapítványt létrehozó Kft. között nem állapítható meg, így a Tao. 4.§ 23. a)-c) pontjai nem valósulhatnak meg.

A Tao. 4.§ 23. d)-e) pontok a kapcsolt vállalkozási viszonyt a külföldi vállalkozó, annak telephelyei és a külföldi vállalkozóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy, illetve az adózó, annak külföldi telephelye és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy vonatkozásában állapítják meg, ami a címben vázolt esetre – külföldi szereplő, illetve külföldi telephely híján – nem vonatkozhat.

Az f) pont alapján kapcsolt vállalkozási viszony általában szintén nem állapítható meg, mivel annak feltétele, hogy az alapítványnál és a Kft.-nél az irányítással kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe ugyanaz a személy hozza meg vezető tisztségviselőként. Ha tehát figyelünk arra, hogy az alapító Kft. és az alapítvány ügyvezetése (kuratóriuma, kurátora1) eltérjen egymástól, biztosan nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.

Végül a fenti g) pont szerint sem jöhet létre kapcsolt vállalkozási viszony, mivel az alapító Kft. sem szavazatijog-részesedéssel, sem tőkerészesedéssel, sem nyereségrészesedéssel nem rendelkezik az általa létrehozott alapítványban.

Ilyen körülmények között az érintett szervezetek között nem kell figyelemmel lennünk sem a transzferáras szabályokra, sem a Tao. követelések elengedésekhez kapcsolódó adóalap növelő2 tételére.

A szerző, Kerényi Máté Fülöp az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.

1 Ptk. 3:397.§

2 Tao. 8.§ (1) h) 2.


Kapcsolódó cikkek:


Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP

Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.

MKOE: Felesleges adminisztrációt okoz az 1 százalékos iparűzési adó
2021. január 22.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) közleménye szerint a szervezet még 2020 december végén kérte meg a Pénzügyminisztérium illetékeseit és az önkormányzati adóhatóságokat, hogy fordítsák meg az 1 százalékos iparűzési adó bejelentgetési logikáját.