Kapcsolt vállalkozásnak minősülhet-e egy Kft és az általa létrehozott alapítvány?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos ügyfelem játszik el a gondolattal, hogy a vállalkozásaiban felhalmozott vagyon – jellemzően műalkotások – egy részét egy alapítványba helyezné át. Ilyen esetben adótervezési szempontból kiemelt figyelem hárul a kapcsolt vállalkozási viszonyok vizsgálatára.
A Tao. tv. 4.§ 23. pontja kimondja, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül
- az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
- az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
- a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
- az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
- az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
- a fenti, a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül egyes, nevesített társasági adó rendelkezések tekintetében akkor is létrejöhet a kapcsolt vállalkozási viszony ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn.
A Ptk 8:2. § szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
- jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
- a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
Mivel a Ptk.-nak az alapítványokra vonatkozó szabályaiból (3. könyv hatodik rész) következően az alapítvány esetében a szavazatok több mint felével történő rendelkezés, illetve a tagi vagy részvényesi jogviszony értelmezhetetlen fogalmak, a többségi befolyás az alapítvány és az alapítványt létrehozó Kft. között nem állapítható meg, így a Tao. 4.§ 23. a)-c) pontjai nem valósulhatnak meg.
A Tao. 4.§ 23. d)-e) pontok a kapcsolt vállalkozási viszonyt a külföldi vállalkozó, annak telephelyei és a külföldi vállalkozóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy, illetve az adózó, annak külföldi telephelye és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy vonatkozásában állapítják meg, ami a címben vázolt esetre – külföldi szereplő, illetve külföldi telephely híján – nem vonatkozhat.
Az f) pont alapján kapcsolt vállalkozási viszony általában szintén nem állapítható meg, mivel annak feltétele, hogy az alapítványnál és a Kft.-nél az irányítással kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe ugyanaz a személy hozza meg vezető tisztségviselőként. Ha tehát figyelünk arra, hogy az alapító Kft. és az alapítvány ügyvezetése (kuratóriuma, kurátora) eltérjen egymástól, biztosan nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
Végül a fenti g) pont szerint sem jöhet létre kapcsolt vállalkozási viszony, mivel az alapító Kft. sem szavazatijog-részesedéssel, sem tőkerészesedéssel, sem nyereségrészesedéssel nem rendelkezik az általa létrehozott alapítványban.
Ilyen körülmények között az érintett szervezetek között nem kell figyelemmel lennünk sem a transzferáras szabályokra, sem a Tao. követelések elengedésekhez kapcsolódó adóalap növelő tételére.
A szerző, Kerényi Máté Fülöp az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.
