Kapcsolt vállalkozásnak minősülhet-e egy Kft és az általa létrehozott alapítvány?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos ügyfelem játszik el a gondolattal, hogy a vállalkozásaiban felhalmozott vagyon – jellemzően műalkotások – egy részét egy alapítványba helyezné át. Ilyen esetben adótervezési szempontból kiemelt figyelem hárul a kapcsolt vállalkozási viszonyok vizsgálatára.

A Tao. tv. 4.§ 23. pontja kimondja, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül

  1. az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  2. az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  3. az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,
  4. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  5. az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
  6. az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
  7. a fenti, a)–c) alpontban foglaltaktól függetlenül egyes, nevesített társasági adó rendelkezések tekintetében akkor is létrejöhet a kapcsolt vállalkozási viszony ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn.

A Ptk 8:2. § szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

  • jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
  • a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Mivel a Ptk.-nak az alapítványokra vonatkozó szabályaiból (3. könyv hatodik rész) következően az alapítvány esetében a szavazatok több mint felével történő rendelkezés, illetve a tagi vagy részvényesi jogviszony értelmezhetetlen fogalmak, a többségi befolyás az alapítvány és az alapítványt létrehozó Kft. között nem állapítható meg, így a Tao. 4.§ 23. a)-c) pontjai nem valósulhatnak meg.

alapítvány mint kapcsolt váállalkozásA Tao. 4.§ 23. d)-e) pontok a kapcsolt vállalkozási viszonyt a külföldi vállalkozó, annak telephelyei és a külföldi vállalkozóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy, illetve az adózó, annak külföldi telephelye és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személy vonatkozásában állapítják meg, ami a címben vázolt esetre – külföldi szereplő, illetve külföldi telephely híján – nem vonatkozhat.

Az f) pont alapján kapcsolt vállalkozási viszony általában szintén nem állapítható meg, mivel annak feltétele, hogy az alapítványnál és a Kft.-nél az irányítással kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe ugyanaz a személy hozza meg vezető tisztségviselőként. Ha tehát figyelünk arra, hogy az alapító Kft. és az alapítvány ügyvezetése (kuratóriuma, kurátora1) eltérjen egymástól, biztosan nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.

Végül a fenti g) pont szerint sem jöhet létre kapcsolt vállalkozási viszony, mivel az alapító Kft. sem szavazatijog-részesedéssel, sem tőkerészesedéssel, sem nyereségrészesedéssel nem rendelkezik az általa létrehozott alapítványban.

Ilyen körülmények között az érintett szervezetek között nem kell figyelemmel lennünk sem a transzferáras szabályokra, sem a Tao. követelések elengedésekhez kapcsolódó adóalap növelő2 tételére.

A szerző, Kerényi Máté Fülöp az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja.

1 Ptk. 3:397.§

2 Tao. 8.§ (1) h) 2.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.