Háztáji adok-veszek: lecsapott a NAV
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy Mosonmagyaróvár melletti tanyán tetten illegális kereskedelmet lepleztek le.
Kapcsolt vállalkozások: 20 millió forinttal is büntethet a NAV
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2018-as üzleti évet érintően nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni a NAV által kiróható súlyos bírságot. A jelentéstételre nem kötelezett cégeknek is érdemes a tavaly óta történt esetleges változásokra figyelmet fordítaniuk, derül ki a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST legfrissebb közleményéből.
A 2017-ben bevezetett országonkénti jelentés az új típusú háromszintű transzferár nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságok számára. A nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságai, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátással bírjanak a multinacionális vállalatcsoport egészére.
Az adatszolgáltatási kötelezettség csak azt a vállalatcsoportot érinti, amelynek az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában a bevétel elérte a 750 millió eurós (valamivel több mint 240 milliárd forint) összeget.
„A törvény értelmében az érintett multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalat kötelezett elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis amennyiben egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a NAV-nak szükséges benyújtani a jelentést, ami a 18CBC nyomtatvány kitöltésével tehető meg” – mondta el Kunsági Anna, a Crowe FST nemzetközi transzferár tanácsadási területének igazgatója. Hozzátette: azt is érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik. Az adatszolgáltatási kötelezettségen kívül egy külön nyomtatványon (19T201T) azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.
Bejelentési, illetve változásbejelentési kötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha a magyar cég nem kötelezett az adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. A bejelentéseket változásbejelentésként a 19T201T Bejelentő és változásbejelentő B06 lapján lehet megtenni. „A változásbejelentő benyújtásának esetében különösen fontos, hogy – attól függetlenül, hogy történt-e változás az országonkénti jelentést benyújtó személyében – az adózónak minden évben szükséges benyújtani ezt a nyomtatványt. Mindemellett amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel a jelentés csúszása, vagy annak hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat” – figyelmeztetett Kunsági Anna.
A rövid határidőre tekintettel érdemes tehát az érintett vállalkozásoknak a továbbiakban is figyelemmel kísérnie az adatszolgáltatási kötelezettséggel, a kötelezettség minőségével (anyavállalatként, helyettes anyavállalatként vagy önállóan jelentésre kötelezettként), az adatszolgáltatás pénzügyi évével, illetve az adatszolgáltató személyével (melyik vállalat nyújtja be a CbC jelentést) kapcsolatban felmerülő változásokat.