Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!

A kapcsolt vállalkozásokat érintő feladatokat tehát egy esettanulmány sorozaton keresztül mutatjuk be. Az esettanulmány egy képzeletbeli cégcsoportról szól. Onnan indulunk, hogy a cégcsoporton belül felvetődik a kérdés, hogy lehetséges, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyok állnak fenn az egyes tagvállalatok között és ez alapján merülhetnek fel speciális adózási feladatok és teendők.

A kiindulópont

A cégcsoportról első körben annyi információ állt rendelkezésre, hogy az egyes vállalatok tulajdonosi körében összefonódások vannak, nagy valószínűséggel kapcsolt vállalkozásokról van szó. Hogyan kezdték el az egyes kapcsolatok feltérképezését? Először is számbavételre került, hány kapcsoltsági fogalomról lehet szó.

Kapcsoltsági definíciók

A kapcsolt vállalkozások definíciója több jogszabályban is megtalálható. Tisztázni szükséges, hogy a különféle jogszabályokban foglalt fogalmak közül melyet / melyeket szükséges alkalmazni, illetve vizsgálat alá vetni és miért:

–  Art. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony – hivatkozik a Tao. tv-re
–  Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony alapeset (többségi befolyás, telephely, ügyvezetés egyezősége)
–  Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony (előző fogalom – (kivéve) ügyvezetés egyezősége + (bővítve) 25%-os részesedés) – ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, új alultőkésítési szabály tekintetében
–  Számviteli tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony
–  Számviteli tv. szerinti kapcsolt fél fogalma (ez utóbbi hivatkozik a 1126/2008/EK bizottsági rendeletre)
–  kkv. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozási viszony, partnervállalkozási viszony
–  egy és ugyanazon vállalkozás fogalma (1407/2013/EU és 1408/2013/EU bizottsági rendeletek

A fenti hatályos definíciókat és azok főbb összefüggéseit néhány adókötelezettséggel, adónemmel a következő táblázat foglalja össze (az esettanulmány sorozat következő részeiben további adókötelezettségek is bemutatásra kerülnek, tehát az alábbi táblázat nem teljes, csak a legfontosabb adókötelezettségekből mutat be néhányat).

Adónem / Törvény Tao. tv. Számviteli tv. KKV. tv. 1407 és 1408/2013/EU
Fogalmak kapcsolt vállalkozás alapeset és 2019-től bővített, adózási szempontból különálló adózó kapcsolt vállalkozás (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás), valamint egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás önálló vállalkozás, partner-vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás egy és ugyanazon vállalkozás
Kapcsolt vállalkozási viszony bejelentése (465/2017. Korm. rendelet szerinti kötelezettség) x
Szokásos piaci ár elve (Art. alapján iparűzési adó tekintetében, ÁFA tv. alapján áfa tekintetében, megjelenik még pl. KATA, KIVA, stb. rendszerében) x
Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség (32/2017. NGM rendelet) x
Ellenőrzött külföldi társaság ügyleteinek kezelése és nyilvántartás készítése x
Alultőkésítési szabály alkalmazása x
Mérleg, eredménykimutatás részletező sorai x
Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség x
Kiegészítő melléklet részletező adatai x
Kiegészítő mellékletben szokásos piaci ártól eltérő kapcsolt felekkel kötött tranzakciók bemutatása x
Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához vállalati méret meghatározása x
Innovációs járulék fizetési kötelezettség megállapításához vállalati méret meghatározása x
Társasági adóbevallásban év első és utolsó napján vállalati méret besorolás jelölése x
Társasági adó törvényben foglalt adókedvezmények igénybevételéhez vállalati méret besorolása x
Pályázatokhoz vállalati méret besorolása x
De minimis támogatási határok megállapítása x

Fontos tudni, hogy a definíciók az elévülési időt tekintve változhattak és több tekintetben változtak is. Tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben nem aktuális időpontra készül el a vizsgálódás, akkor az adott év, időszak, nap tekintetében hatályos jogszabályok alapján szükséges eljárni. Pl. 2015-től jelentős változás az ügyvezetés egyezőségének megjelenése a Tao. tv. szerinti kapcsoltsági fogalomban.

Esettanulmány sorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek

2019. március 13.

Új idők a transzferárazás területén

A 2017. év végén jelentős átalakulás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetén belül a transzferár területen, amelynek révén mára jóval gördülékenyebbé vált a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, illetve egységesebbé és átláthatóbbá vált a transzferárakat érintő ellenőrzések során alkalmazott szakmai álláspont is.