Karórákat töretett szét a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Teherautó és rakodógép alatt törték össze a mintegy hétszámillió forint értékű karórát.


Csaknem 700 millió forint értékű hamisított márkajelzésű karórát semmisített meg hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyíregyházán.

Soltész József pénzügyőr ezredes, a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának helyettes vezetője a megsemmisítés helyén, a térségi hulladékgazdálkodási kft. telepén elmondta, hogy a 12 ezer órát augusztus elején a beregsurányi határállomáson foglalták le egy kilépésre jelentkező ukrán kisteherautó sofőrjeitől.

 

A szállítmányt ugyan bejelentették a jármű sofőrjei, de a pénzügyőrök áruvizsgálatot rendeltek el, és megállapították, hogy az értékesnek látszó karórák hamisítványok.

Ezt a gyártó, a védjegytulajdonos is megerősítette, amelynek az órák forgalomba hozásával több mint 680 millió forint kárt okoztak volna a hamisítók. Az ügyben két ukrán férfi ellen indult büntetőeljárás.

Kazsuk Attila, a térségi adó- és vámigazgatóság vezetője hozzátette: az áruhamisítók nemcsak a vásárlókat csapják be, hanem kárt okoznak a legális gyártóknak, továbbá a költségvetésnek is, hiszen az adókat, járulékokat nem fizetik meg.

Megemlítette azt is, hogy a nyáron egy hamis márkajelzésű ruhákat előállító, jól felszerelt üzemet is lebuktattak a pénzügyőrök Szabolcsban, ahol ötezer eladásra előkészített terméket találtak. Egy másik ellenőrzés során pedig négyezer szintén hamis ruhát foglaltak le a beregsurányi határállomáson.

Suller Attila, a NAV sajtófőnöke az órák megsemmisítésekor – a karórákat teherautó és rakodógép alatt törték össze, majd bedarálták a hulladéklerakó-helyen – arról szólt, hogy az Európai Unió országaiban évente több millió eurós kárt okoznak az áruhamisítók.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)