eÁFA: már benyújtható az önellenőrzés
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eÁFA-rendszerében már benyújthatók az újfajta bevallási lehetőséggel beadott bevallások önellenőrzései mind a webes felületen, mind a gép-gép kapcsolaton keresztül.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elég sok kérdéses ügy merül fel a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazók mindennapi életében. A valóság gyakran bonyolult. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény viszont hézagos, – már 2013 óta is sokat kellett javítani, – rövid, és minden szakmai kompetenciát nélkülöz. Pedig végre egy adminisztrációs (bevételi nyilvántartás) szempontból egyszerű adózási módot vezetett be a kormányzat a kicsik számára anélkül, hogy túladóztatnák (mint például az evában) az évi néhány százezer- vagy milliós bevételeket.
Nagyon bosszantó ez a probléma annak fényében, hogy ezt az adózási módot a vállalkozó saját maga is adminisztrálhatná szakember igénybevétele nélkül, ha a törvény megfelelő eligazítást adna a szabályok betartásához.
Az egyik kardinális kérdés az, hogy mely okok válthatják ki azt, hogy a 6.000.000 forintos értékhatár arányosított számítását alkalmazni kell, vagyis kisebb értékhatár után kell 40%-os adót fizetni.
A kata törvény 8.§-ának (6) bekezdése értelmében az a kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet.
Ebből nyilvánvalóan következik, hogy ha nem kell a tételes adót megfizetni, akkor a 6 milliós értékhatárt is csökkenteni kell havi 500.000 forinttal.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Mit szűrhetünk le ebből? Például:
– Ha egyéni vállalkozóként gyermekgondozási segélyre megyek, akkor hiába dolgozik helyettem a munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottam, az egyéni vállalkozásom bevétele után 40% adót kell fizetnem, mert nem fizetem a tételes adót a gyes miatt.
Például, ha április elsejétől történik a szüneteltetés és az év további időszakában is fennáll, akkor a 40%-os értékhatár: 3 hónap * 500.000 forint = 1.500.000 forint, mely fölött a bevétel már 40%-kal adózik.
A másik probléma az alanyi áfa-mentesség 6.000.000 forintos értékhatárának számítása.
Azt mindannyian tudjuk, hogy aki év közben lép át a KATÁ-ba, nem választhat az áfában alanyi adómentességet. Ezt csak év végén teheti meg a következő adóévre vonatkozóan. A kezdő vállalkozó azonban választhatja a mentességet.
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
![]() |
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése szerint, alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
Vannak azonban olyan bevételek, amelyek a KATA rendszerébe beletartoznak, de az áfa rendszerében nem tartoznak bele az alanyi adómentes értékhatár számításába. Ilyenek például a tárgyi eszközként használt termék értékesítésének bevétele, vagy a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, stb. (Ingatlanok eladásakor is figyeljenek!)
Egy másik különbség a KATA és az ÁFA között, hogy a KATÁ-ban a bevételt akkor kell figyelembe venni, amikor azt kifizetik, az alanyi adómentesség értékhatárának megállapításakor viszont az ügylet áfa törvény szerinti teljesítésének időpontjában. Ez a két szempont csak készpénzfizetés esetén lehet azonos.
Például egy decemberben teljesített belföldi értékesítés, melyet csak januárban fizetnek ki, beletartozik az alanyi adómentesség értékhatárába a teljesítés évében, de a KATA rendszerében csak a következő évben lesz bevétel. (Ne keverjük össze ezt a szabályt azzal, – lásd 61.§ – hogy mely időpontban kell a fizetendő áfát megállapítani, ha ezzel a teljesítéssel lépte át az adózó a mentes értékhatárt!)
Tehát nem olyan egyszerű a szabály, hogy „elértem a 6 milliót és akkor 40% katát is fizetek és áfás is leszek”.
Egy következő probléma a KATÁ-sok cégautó-adó fizetési kötelezettsége. Főszabály szerint nem kell cégautó-adót fizetni, mert a bevételi nyilvántartás mellett költségelszámolás nem történik. De ez csak a magánszemélyek (egyéni vállalkozók) tulajdonában lévő személygépkocsikra igaz, mert a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§ (1) bekezdése a nem magánszemély tulajdonában lévő gépkocsinál önmagában a tulajdonban tartást teszi adókötelessé. Tehát a katás cégek fizetik ezt az adót is, hiába nem számolnak el költséget.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eÁFA-rendszerében már benyújthatók az újfajta bevallási lehetőséggel beadott bevallások önellenőrzései mind a webes felületen, mind a gép-gép kapcsolaton keresztül.
A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).
A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!