Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mint köztudott, a köztartozásmentes adózói adatbázisba bekerülni a KOMA elnevezésű nyomtatvány benyújtásával lehet. Az adatbázisban szerepelni jó dolog, hiszen az adóhatóság honlapján rákeresve bárki meggyőződhet arról, hogy cégünknek nincs köztartozása – ezzel általában a nullás adóigazolások beszerzését is kiválthatjuk. Kellemetlen lehet azonban, ha váratlanul megszakad a nagy KOMA-ság az adóhatósággal, és cégünket törlik az adatbázisból – főleg akkor, ha úgy tudjuk, minden adónkat határidőre befizettük.
A törlésről – hála az elektronikus ügyintézésnek – az ügyfélkapus tárhelyünkre kapott elektronikus üzenet útján viszonylag gyorsan értesülünk. Ezután pánikszerűen letöltjük az adófolyószámla-kivonatot, hogy lássuk, mit mulasztottunk el határidőre rendezni. A probléma akkor kezdődik, amikor azt látjuk, nem volt és jelenleg sincs adótartozásunk. Akkor mi történhetett?!
Ha cégünknek nincs hozzáférése az adóhatóság telefonos ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszeréhez (ÜCC), ezt sosem tudjuk meg, hacsak személyesen fel nem keressük az ügyfélszolgálati irodát.
Ha viszont szerencsénk van, és korábban regisztráltuk magunkat az ÜCC rendszerbe, felhívhatjuk telefonon az adóhatóságot, ahol a folyószámla-ügyintézés menüpont alatt megtalálhatjuk azt az ügyintézőt, aki további tájékoztatást tud részünkre adni.
És ekkor fog kiderülni, hogy pontosan melyik hatóságtól is kaptuk a fekete pontot. 2012-től ugyanis az ún. adók módjára behajtandó köztartozások köre a legkülönfélébb költségvetési szervek által kivetett bírságokra, pótlékokra, késedelmi kamatokra is kiterjed, melyek nem jelennek meg az adófolyószámlán. Ezek közé tartozik többek között a határidőre be nem fizetett közlekedési bírság, a diákhitel tartozás, vagy egyes elmaradt szemétszállítási díjak.
Sajnos az elindított végrehajtási eljárás pontos tartalmáról előzetesen nem küld tájékoztatást az adóhatóság, csupán végrehajtóként teljesíti a más állami szervtől érkező utasítást a kérdéses összeg beszedésére vonatkozóan. Ebből furcsa aránytalanságok is adódhatnak: például egy állami beruházásban érintett, alvállalkozóként tevékenykedő multinacionális vállalat megrendelője azért nem fizeti ki az elvégzett szolgáltatás többmilliós ellenértékét, mert nem találja a céget a köztartozásmentes adózók között, holott csupán annyi történt, hogy a cég egyik gyorshajtást elkövető sofőrje elmulasztott egy néhány tízezer forintos bírságot idejében megfizetni. Vagy az is lehet, hogy a cég már régen rendezte a tartozást, csak éppen nincs, aki az illetékes rendőri szervnél a behajtási lavinát megállítsa.
A tapasztalatok alapján a végrehajtást kezdeményező hatóságok malmai nem őrölnek túl gyorsan: előfordul, hogy a tartozás rendezése után még hetekkel sincs az adóhatóság birtokában hitelt érdemlő információ a kiegyenlítésről. Az adóhatóság mentségére legyen mondva, hogy a tartozás beazonosítását és az átutalás igazolását követően általában már ki lehet könyörögni, hogy a KOMA nyomtatvány újbóli benyújtásával a következő időszakban már láthassuk a céget a köztartozásmentes adózók között akkor is, ha az adóhatósághoz a megkereső szerv hivatalos igazolása még nem érkezett be.
A fenti probléma ellen a legjobb védekezés az, ha sem a cég, sem alkalmazottja soha semmilyen szabálysértést nem követ el a cég terhére, vagy ha mégis bűnbe esik, azonnal kifizeti a büntetést. Mi sem egyszerűbb ennél, nem igaz?
A cikk szerzője Cseuz Ákos, az ABT Treuhand csoport adótanácsadó menedzsere.
További blogbejegyzések:
