Kedvezményes áfakulcs az étkezőhelyi vendéglátásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság az ellenőrzések során mindig vizsgálja, hogy az adott vendéglátóhely a megfelelő áfakulcsot alkalmazza-e. A kedvezményes, 5%-os kulcs ugyanis nemcsak éttermi vendéglátásra vonatkozik, hanem a kevésbé fejlett színvonalú étkezőhelyi szolgáltatásokra is alkalmazható. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere.

Az étkezőhelyi vendéglátásban a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra alkalmazható, ha az

  • a TESZOR’15 szerint az 56.10-es kód, vagyis az éttermi és mozgó vendéglátás alá tartozik, és
  • az ügylet szolgáltatásnak minősül

Szolgáltatásnak akkor tekinthető az ügylet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali, helyben fogyasztást is lehetővé tevő, megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérik, például étkezési lehetőséget is biztosítanak asztalokkal, székekkel, padokkal, és ezek a szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. Az étel, ital értékesítése tehát csak az egyik része az ügyletnek, melyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban.

Az ügyletben a szolgáltatásnyújtás akkor dominál, ha helyben fogyasztásra van lehetőség, és ezzel a vendég él is, vagyis az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatásokat elfogadja. Ha azonban helyben fogyasztásra nincs lehetőség vagy az ételt, italt a vendég elvitelre kéri, akkor a termékértékesítés dominál az ügyletben. A szolgáltatásnyújtás megvalósulhat gyorsétkezdében, bevásárlóközpontok ételudvaraiban is, ahol általában nincs felszolgálás, és a vendégek műanyag tálcát és étkészletet használnak.

Nem a szolgáltatásnyújtás színvonala a meghatározó, hanem az adott tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatási elemek.

Összességében a NAV kiemeli, hogy a kiegészítő szolgáltatások meglétét mindig az adott szolgáltatás jellegéhez viszonyítva kell elbírálni. A konkrét tevékenységet kell vizsgálni, és az átlagos fogyasztó szempontjából megítélni azt.

A fentieken túl IDE kattintva részletesen olvashat még a használ cikk kereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókról, a kétlépcsős azonosításról és az eheti adótraffipax helyszínekről. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.