Kemény lesz a 2009-es büdzsé

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy fillérrel se nagyobb a költségvetés mozgástere a magasabb infláció és a fehéredés következtében – a pénzügyi tárca számításai szerint. A jövő évi adócsökkentéshez így kemény büdzsé kell. A tárcák a hírek szerint négy-öt százalékos lefaragással kénytelenek számolni. Állítólag az áfaemelést is fontolgatják.

A kiegészítő nyugdíjemelések és a kamatkiadások növekedése elviszi azt a pénzt, amit a nagyobb infláció, illetve a gazdaság fehéredése hozott. Információnk szerint ez derül majd ki abból a válaszból, amelyet két, immár ellenzéki képviselő, a szabad demokrata Kóka János és frakciótársa, Gegesy Ferenc – a költségvetési mozgástér mértékét érintő – kérdéseire ad a pénzügyi tárca. A Népszabadság értesülése szerint a Pénzügyminisztérium (PM) azt taglalja majd, hogy a jobb költségvetési helyzet – az, hogy az idei hiány a várt négy százalék helyett csupán a GDP 3,8 százaléka lesz – pusztán egyedi tényezők következménye, legfőképpen azé, hogy a vártnál jobban alakul az uniós elszámolás.

A PM szerint keletkezik ugyan 140 milliárd forint többletbevétel a magasabb infláció (a nagyobb energiaárak) és a gazdaság fehéredésének hatásaként, de ezt mind elviszik a többletkiadások. A tervekben szereplőnél magasabb kamatok miatt az államadósság törlesztésére is 54 milliárd forinttal többet kell fordítani az eredetileg vártnál, de nagyobb lesz az az összeg is, amit a lakáshitelek támogatására költ majd az állam. Természetesen a kiegészítő nyugdíjemelés jelenti a terven felüli kiadások legnagyobb tételét – a nyugdíjkiadás 58 milliárddal nagyobb lesz az idén -, és az állami szférában is 10-11 milliárddal többet kell költeni a bérekre.

A bevételi oldalon a magasabb infláció önmagában nem hoz sokat. Az áfából alig nyolcmilliárd a többlet, amit az magyaráz, hogy a magasabb árak miatt csökken a fogyasztás. Sőt: az üzemanyagok esetében ez a tendencia még kiesést is hoz. A magasabb olajárak miatt az áfabevételek egymilliárd forinttal csökkennek, míg a jövedéki adó hárommilliárddal (utóbbinál az árnövekedés nem hoz automatikus bevételemelkedést, így a fogyasztás visszaesése azonnal bevételkiesésben jelentkezik).

A fehéredés és az infláció tehát nem hoz annyit, hogy arra bármekkora adócsökkentést alapozni lehessen. Márpedig a szocialista frakció – mint megírtuk – a szolidaritási adó eltörlését mindenképpen fontosnak tartaná (ez ma 170 milliárdos bevételt hoz), jövőre ebből legalább két százalékpontot csökkentenének (a várható növekménnyel is számolva, ez 80-90 milliárd forint kiesés).

Az elvárt adócsökkentés fedezete így csak a megszorítás lehet a büdzsében. Információnk szerint a tárcáknak mintegy négy-öt százalékkal kell kurtítaniuk keretüket jövőre. A PM egyrészt általános kétszázalékos megtakarítást írt elő, másrészt pedig közölte: a tárcák ne számoljanak azzal, hogy az idei egyensúlyi tartalékot jövőre is megkapják.

Az egyensúlyi tartalék a minisztériumi kiadások három százalékát jelenti – ez az az összeg, amit rossz időkre tettek félre a költségvetésben. Ha a helyzet jó, vagy megfelel a számítottnak, a tartalék elkölthető. Ha nem, akkor nem. A pénz így a tárcáké is, meg nem is. Most a PM azt írta elő: ez az idén oda is adott, meg el is vont keret nem lehet alapja a jövő évi tervezésnek. Vagyis: az összeget a tárcák nem számolhatják bele az idei bázisba.

Mivel a 2009-es számok kalkulációjánál az idei adatokból kell kiindulni, ez levonást jelent. A másik előírás viszont az, hogy a jövő évi keretből is kell egyensúlyi tartalékot képezni, vagyis: megint csak le kell kötni azt a bizonyos három százalék körüli összeget.

A minisztériumoknál – úgy tudjuk – az is felzúdulást keltett, hogy a kiadási tervekbe nem számolhatják bele a jövő évre eredetileg tervezett négyszázalékos bérfejlesztést. Erre persze az a magyarázat: egyáltalán nem biztos, hogy ekkora lesz a béremelés – hiszen nagyobb az infláció is, így esetleg ez is magasabb lehet. A bizonytalanság miatt a pénzügyi tárca – ahogy korábban is – külön keretet tervez a béremelésekre, amit majd később osztanak szét (vagyis ezért nincs bérfejlesztési kalkuláció a tárcáknál).

A minisztériumi keretek ily módon – információnk szerint – alaposan megcsappantak. A lapunkhoz eljutott előzetes számok szerint szinte minden tárca kisebb kerettel gazdálkodhat majd. Bár az adatok valóban csak irányadónak tekinthetők – sok egyeztetés van még hátra – az kiderül, hogy átlagosan valóban 4-5 százalék lehet a visszafogás. Az egyetlen kivétel a honvédelmi: itt a NATO-vállalások miatt a lapunkhoz eljutott adatok szerint sem csökken a központi kasszából kapott összeg. Az adatok alapján a legnagyobb mértékben a kancellária szorulhat meg, itt 8 százalék feletti a támogatás visszaesése. Más tárcáknál öt százalék körül mozog a csökkentés.

A kormány is hozzányúlna az áfához?

A hírek szerint a kormányzatban is készült áfaváltoztatási terv. A kabinet állítólag 20-ról 25 százalékra emelné az általános áfakulcsot, miközben az élelmiszerek áfáját 20-ról 18 százalékra csökkentené. Az intézkedés némi többletbevételt hozna – ezt akár fel is lehetne használni a különadó eltörlésére, vagyis arra, hogy ez esetben mégse kelljen ennyire megszorítani a tárcák költségvetését. De lehetőséget teremthetne az áfaemelés a munkáltatói járulékok kisebb-nagyobb arányú csökkentésére, amire a szakértők szerint nagy szükség volna.
Mint arról beszámoltunk a szocialista frakcióban is felmerült az áfaemelés lehetősége. Megfigyelők azonban arra hívják fel a figyelmet: ez nem feltétlenül jó ötlet, mivel a magas áfakulcs azzal fenyeget, hogy a magyarok ezt követően inkább Szlovákiában vagy Ausztriában szerzik be a magasabb áfakulccsal sújtott termékeket, például mobiltelefonokat vagy háztartási cikkeket (vagyis az ország versenyhátrányba kerül). Egyes számítások szerint a magasabb áfa még akkor sem érné meg, ha ebből a járulékcsökkentést fedeznék. Az utóbbi kétségtelen versenyelőnyét ugyanis kioltaná az előbbi hátránya.Többletbevételhez a büdzsé a magasabb bérek miatt jut: 69 milliárd jön be emiatt. A gazdaság fehéredéséből közel ugyanennyi származik, a számítás szerint 75 milliárd, amiből a legnagyobb tételt a megkövetelt minimális nyereség-előírás, illetve a bérek fehérítése hozza.

Forrás: Népszabadság

---