Keményen büntetik az élelmiszer-előállítókat, élelmiszer-forgalmazókat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az élelmiszerláncról szóló törvény szabályainak a végrehajtása körében alkotta meg a kormány a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletet, amely a bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről rendelkezik. Az általános rendelkezések között rögzíti a jogszabály, hogy a növényvédelmi, a takarmány-ellenőrzési, az élelmiszer-ellenőrzési és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot a fent hivatkozott törvény figyelembevételével kell megállapítani, de a rendeletben leírtak szerint. A szeptembertől hatályos szabályok a bírságösszegek komoly emelkedését eredményezik a jövőben.
A tétel értéke az adott előállító, illetve forgalmazó helyen az ellenőrzés, illetve mintavétel időpontjában alkalmazott bruttó egységár és – eltérő rendelkezés hiányában – az ellenőrzött egységben található, a hiba, az áru és az előállítás szempontjából azonos megítélésű élelmiszer vagy takarmány mennyiségének szorzata. Ha a tétel értéke nem állapítható meg, vagy az eljárás során az adott tétel szokásos értékénél húsz, vagy annál több százalékkal kevesebb állapítható meg, akkor az adott tételnek a szokásos piaci árát kell figyelembe venni.
A növényvédelmi bírság összegének a megállapítása során a rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat is figyelembe kell venni. A rendelet ugyanakkor részletes szabályokat tartalmaz a mellékletben szereplő előírások alkalmazását illetően is. A takarmány-ellenőrzési bírság alapösszege a tétel értékének háromszorosától, annak másfélszereséig terjed a különböző jogsértések esetén, de nem lehet kevesebb a 2. számú melléklet A) táblázata szerinti minimumösszegnél.
Az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke az élelmiszer-biztonsági követelmények megsértése esetén a tétel értékének háromszorosa, fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén a tétel értékének kettő és félszerese, a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala esetén a tétel értékének kettő és félszerese, jogszabályban vagy az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusaiban szabályozott élelmiszerminőségi előírásoknak való meg nem felelés esetén a tétel értékének kétszerese. Amennyiben az előállító nem rendelkezik az élelmiszerláncról szóló törvény szerinti írásos dokumentációval, vagy annak megléte esetén a dokumentációban feltüntetett élelmiszerminőségi előírásoknak az élelmiszer nem felel meg, úgy a tétel értékének másfélszerese, minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén szintén a tétel értékének másfélszerese, míg egyéb élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén a tétel értéke. Ha az így számított összeg kevesebb, mint a 4. számú melléklet A) táblázata szerint meghatározott minimumösszeg, akkor az ott meghatározott összeget kell a bírság alapösszegeként figyelembe venni. E szabály nem alkalmazható ugyanakkor a zöldség-gyümölcs ellenőrzés során kiszabott bírságok esetén. Fontos tudnivaló, hogy, ha a jogsértő magatartással egyidejűleg több, fent említett eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani. Különböző tételeket érintő, azonos tényállású jogsértés esetén az ellenőrzött létesítményben található tételek értékét a bírság alapösszegének megállapításakor össze kell adni.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alapösszege tizenötezer forint. Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni az 5. számú mellékletben meghatározott szorzókkal. Több tényállás együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékét megállapítani. Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legalacsonyabb szorzó nem alkalmazható.
A élelmiszerláncról szóló törvény szerint élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozóval szemben, amennyiben az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben élelmiszer- vagy takarmány-ellenőrzési bírság kerül kiszabásra, és az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a bírság kiszabására okot adó jogsértés megelőzéséről vagy azt az ő utasítására követték el. Ebben az esetben a bírságtételek az alábbiak szerint alakulnak.
A takarmány-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha a takarmány-vállalkozó – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről, ötvenezer forint. Ha az utasítására követték el a jogsértést százezer forint. Az élelmiszer-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha az élelmiszer-vállalkozó – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről százezer forint, ha az ő utasítására követték el a jogsértést ötszázezer forint. Ha élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a nyomonkövethetőségi szabályok megsértése miatt kerül kiszabásra, annyiszor ötvenezer forint összegű élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni, ahány tételt a jogsértés érintett.
A rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni.
