Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ügyfelünk a 2022. adóév folyamán egyéni vállalkozóként vállalkozói személyi jövedelemadó alanya volt. A 2023-as adóévre azonban át szeretett volna térni az átalányadózására, de a személyijövedelemadó-bevallásában elmulasztotta erről megtenni a nyilatkozatot. Azt a tanácsot kapta, hogy szüntesse meg az egyéni vállalkozását és alakítson ezt követően egy új adószámmal egy új egyéni vállalkozást, mert ebben az esetben már választhatja az átalányadózást. Helyes-e ez a megoldás?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 50. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az Szja tv. 8. számú melléklet rendelkezései szerint átalányadózást választhat az Szja tv. 50. § (5)–(9) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve. Vagyis ez alapján az átalányadózás az adóév egészére választható. Ebből következően az egyéni vállalkozó nem választhatja az átalányadózást, ha az adóévben a megszüntetést megelőzően már a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint teljesítette az adókötelezettségét.
Az a tény, hogy az új egyéni vállalkozás alapításakor az adóhatóság új adószámot ad ki a vállalkozónak, nincs befolyással ezen rendelkezésre. A korábbi adóévben vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az előző adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásában az adott év május 20. napjáig nyilatkozhat azon szándékáról, hogy átalányadózásra tér át.
A kérdés és a válasz az adó szaklap 2023/11-12-es számában jelent meg.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
