Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 4. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen adatokat kell feltüntetni a számlán? Mikor kötelező a számlára írni a vevő adószámát? Milyen speciális előírásokat szükséges ismerni ahhoz, hogy a számla alakilag elfogadható legyen? Cikksorozatunk soron következő részében ezekre a kérdésekre adunk válaszokat.
1. Milyen adatokat, információkat kell feltüntetni a számlán?
Az Áfa tv. a számla kötelező adattartalmát határozza meg, vagyis azokat az adatokat, amelyeket az Áfa tv. előírásainak való megfelelés érdekében a számlának kötelezően tartalmaznia kell. A számlán ezeken a kötelező adatokon kívül– akár más jogszabályból fakadó kötelezettség, akár a felek megállapodása illetve a számla kibocsátójának döntése alapján – bármely más adat is szerepeltethető.
A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számlát azonosító adatok:
- a számla kibocsátásának kelte;
- a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja;
b) a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját azonosító adatok:
- az adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette (csoportos áfa-alanyiság esetén az ügyletet teljesítő tag adószáma mellett a csoportazonosító szám is),
- neve és címe,
c) a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét azonosító adatok:
- neve és címe,
- adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását a részére teljesítették, vagy
- adószáma, amely alatt a termék adómentes Közösségen belüli értékesítését részére teljesítették, vagy
- adószámának (illetve csoportos áfa-alanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le (gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön);
d) a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adatok
- az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az Áfa tv-ben alkalmazott vámtarifaszám, továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az Áfa tv-ben alkalmazott KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolási száma (továbbiakban: SZJ szám), továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
- a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának illetve megszerzésének a – napja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
- az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára illetve a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
- az alkalmazott adó mértéke;
- az áthárított adó (kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa tv. kizárja);
- adómentesség esetében az Áfa tv. vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
f) az Áfa tv. egyes speciális előírásaihoz kapcsolódóan feltüntetendő adatok:
- a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
- új közlekedési eszköz Közösségen belüli adómentes értékesítése esetében az Áfa tv-ben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok;
- a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, az Áfa tv. XIII/A. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
- az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát (meghatalmazottként) a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
- a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
- a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, az Áfa tv. XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
- pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma
2. Milyen árfolyamot kell alkalmazni devizában történő számlázáskor?
A számlán az áthárított adót akkor is fel kell tüntetni forintban, ha az ellenérték külföldi pénznemben kifejezett. (Kivételt képez ez alól az olyan számla, amelyet a belföldi adófizetési kötelezettségét egyablakos rendszeren keresztül teljesítő adóalany bocsát ki a nem adóalany részére teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásról.)
Külföldi pénznemben kifejezett adóalap esetén az adó forintban történő meghatározásakor az Áfa tv. 80. §-ában és 80/A. §-ában foglaltak figyelembe vételével kell eljárni. Az ehhez alkalmazott árfolyam olyan árfolyam lehet, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) illetve az Európai Központi Bank (továbbiakban: EKB) hivatalosan közzé tesz. Az MNB illetve az EKB árfolyam csak akkor alkalmazható, ha az adóalany az MNB vagy EKB árfolyam választására vonatkozó döntését az állami adóhatóságnak (bejelentő, változás bejelentő lapon) előzetesen bejelentette (az MNB és az EKB árfolyam együttesen nem választható).
Az Áfa tv. az alkalmazható árfolyam meghatározása mellett azt is előírja, hogy a forint adat megállapításához milyen időpontban érvényes árfolyam alkalmazandó. Főszabály szerint az ügyletnek az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
3. Mire kell figyelni előleg számla esetén?
Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.
4. Milyen esetekben kell feltüntetni a vevő adószámát a számlán?
Az ügyletet teljesítő belföldi adóalanynak akkor kell a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a másik tagállambeli közösségi adószámát szerepeltetnie a számlán, ha
- az ügylet adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (mely után a vevőt Közösségen belüli termékbeszerzés címen terheli adófizetési kötelezettség),
- olyan más tagállamban teljesített termékértékesítés (pl. fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése), illetve olyan [pl. az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján] másik tagállamban teljesített szolgáltatásnyújtás, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett.
Az ügyletet teljesítő belföldi adóalanynak akkor kell a belföldi termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámát szerepeltetnie a számlán, ha
- az ügylet után az Áfa tv. belföldi fordított adózásra vonatkozó előírása alapján a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett,
- a számlán áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a100 ezer forintot.
A 100 ezer forintot elérő illetve azt meghaladó összegben áthárított adót tartalmazó számlában a törvényi kötelezettség teljesítéséhez a számlán elégséges a vevő adószáma/csoportazonosító száma első nyolc számjegyét szerepeltetni.
A 100 ezer forintot elérő illetve meghaladó összegű áthárított adót tartalmazó számlán nem kötelező szerepeltetnie a vevő belföldi adószámát az olyan belföldön regisztrált külföldi adóalanynak, amelynek nincs belföldön gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye), azonban az Art. 31/B. §-a alapján szolgáltatandó adatok körére tekintettel az adószámnak a számlán történő szerepeltetése ilyen esetben is célszerű. [Itt jegyzendő meg, hogy az Art. 31/B. §-ában meghatározott belföldi összesítő jelentés vonatkozásában 2017. június 30-áig 1 millió forintos adóértékhatár veendő figyelembe. Ez az értékhatár csak 2017. július 1-jével csökken 100 ezer forintra.]
5. Szerepeltetni kell-e a számlán VTSZ vagy SZJ számot?
Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. az adóalany választására bízza azt, hogy a számlájában a termék vámtarifaszámát, illetve a szolgáltatás SZJ számát szerepelteti-e, a kibocsátott számla az Áfa tv. alkalmazásában nem tekinthető hibásnak, hiányosnak akkor, ha azon vámtarifaszám, SZJ szám nem szerepel.
Mindemellett az Áfa tv-ben hivatkozott vámtarifaszámnak, SZJ számnak a számlán való szerepeltetése mind a számla kibocsátója, mind a számla befogadója számára hasznos lehet. Különösen hasznos pl. az Áfa tv. 6/A-6/B. sz. mellékleteiben hivatkozott vámtarifaszámnak a számlán történő szerepeltetése, mivel az ezen mellékletek szerinti, fordított adózás alá eső termékek értékesítéséről illetve beszerzéséről – az Art. 31/A. §-a alapján – az ezen mellékletekben szereplő vámtarifaszám szerinti bontásban kell a bevallásban adatot szolgáltatni.
6. Milyen más jogszabályok állapíthatnak meg további feltüntetendő elemeket a számlán?
Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a számla aláírását nem teheti kötelezővé. Ilyen előírást tartalmaz pl. a számviteli törvény, az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény, a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény. (Amennyiben a számla az Áfa tv-től eltérő törvényekben meghatározott adatokat nem tartalmazza, vagy hibásan tartalmazza, a számla ilyen hibája, hiányossága a számlabefogadó adólevonási jogát nem befolyásolja.)
Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik részt pedig itt olvasható.
Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)
Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
