Kevesebb bűncselekmény, több kár – infografika

Adó

2014. június 6. Zsubori Ervin

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság nyomozószolgálata előtt jóval kevesebb bűncselekmény vált ismerté 2013-ban, mint egy évvel azelőtt, ám az elkövetési érték nem csökkent. Az InfoTandem heti infografikája.

A költségvetési csalás dominálja azt a 12,44 ezer ismertté vált bűncselekményt, amelyek miatt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának pénzügyi nyomozói büntetőeljárást indítottak 2013-ban. E gyűjtőfogalomba tartozik a csempészet, a jövedékkel való visszaélés, az adócsalás, a csalás, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése is. A költségvetési csalás az esetszámot tekintve is roppant nagy súlyú, hiszen az ismerté váltak közül a NAV hatáskörébe tartozó 11,93 ezer bűncselekmény több mint 45 százalékát tette ki, ám igazán magas arányt az elkövetési érték szempontjából mutat: a maga 108,4 milliárd forintjával a hatáskörös ügyek értékéből 93 százalékot hasított ki tavaly. Viszonylag gyakori még a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése: az esetek 17,7 százaléka volt ilyen, ám ez az értékből csak 1,4 százalékkal részesedett. Pénzmosási ügyre és orgazdaságra már jóval kevesebb példa akadt, az értékük viszont relatíve magas volt. A dohánytermékekre elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben például a NAV 2,5 milliárd forint értékben foglalt le 63 millió szálnyi dohányterméket. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 13,6 ezer bejelentést fogadott különféle szolgáltatóktól, felügyeletet ellátó szervektől, külföldi pénzügyi információs egységektől. Maga az iroda 225 ellenőrzést folytatott le, és különféle jogcímeken 3,4 millió forintnyi bírságot szabott ki.

Meglehetősen sikeresnek bizonyult a NAV nyomozószolgálata a költségvetés számára okozott kár megtérítésében. A folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsán a vagyoni kényszerintézkedéssel biztosított érték (lefoglalás, biztosítási intézkedés és önkéntes megtérítés együttesen) 24,5 milliárd forintra rúgott. Az így adódó 20 százalékos kármegtérülés nemzetközi viszonylatban sem számít rossznak.

A Bűnügyi Főigazgatóság 265 alkalommal indított titkos információgyűjtést, és 296 korábban megkezdett eljárást fejezett be 2013-ban. Utóbbiak nyomán 172 büntetőeljárás indult, melyek elkövetési értéke 37,8 milliárd forintot, a lefoglalt érték pedig a 8,3 milliárdot tett ki.

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.