Kevesebb kocsi, több befizetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év első felében messze a várakozások felett alakultak a regisztrációs adóból származó bevételek. A hat hónap alatt 45 milliárd forint folyt be a kincstárba, ez több mint 57 százaléka az éves költségvetési előirányzatnak.

A jelentős összeg mögött mintegy 95 ezer ˝regisztrációsadó-igazgatási eljárás˝ alá vont autó áll, hétezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Ez a felfutás igencsak ellentmond a gépjárműimportőrök tapasztalatainak, hiszen ők folyamatosan azzal szembesülnek, hogy zsugorodik a piac, hónapról hónapra csökkennek az eladásaik, máris 12 ezres lemaradásban vannak a tavaly ilyenkori értékesítéshez képest.

Az eltérő tapasztalatokra több magyarázat is adódik, az egyik legkézenfekvőbb, hogy a február 5-i adómérték-emelés kivédésére sok kereskedő – rosszul mérve fel a várható piaci helyzetet – januárban hatalmas raktárkészletet halmozott fel, ezekre kifizette a (régi) regisztrációs adót, ám egyelőre nem sikerült túladnia a járműveken. Maga az adótétel-emelés egyébként szintén növelte a bevételeket, az első fél évben – változatlan forgalom mellett – 10,26 százalékkal járult hozzá a bővüléshez.

Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) ügyvezető elnöke szerint magyarázatul szolgálhat az is, hogy a forgalomba helyezés és a regisztrációs adó kifizetése időben elválhat egymástól. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a tőkeerős importőr magára vállalja az adó megfizetését a kereskedő, illetve a vevő helyett, vagyis az alvázszám alapján elvégezteti az adóigazgatási eljárást, s megkapja az adó befizetéséről szóló igazolást.

Ilyenkor az összeg ugyan megjelenik a költségvetésben, ám a díler esetleg csak hónapokkal később értékesíti az autót, így ez csak akkor mutatkozik az eladási statisztikákban.
Szerinte egyébként a nagyobb raktárkészlet nem feltétlenül jelenti azt, hogy hibásan mérte fel a keresletet a vállalkozó. Hiszen gyakran épp azzal kerül előnyös helyzetbe, hogy azonnal ki tudja szolgálni a vevőt, nem kell a kívánt járművet legyártatni, s emiatt időt, illetve esetleg magát a vásárlót is elveszíteni.

A mostani helyzet értékeléséhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy a bázisidőszakban igen alacsony volt a regisztrációsadó-befizetés, ugyanis 2006 januárjában emelték az adót, így a készletek felduzzasztása 2005 decemberére esett. Vagyis egy igen nyomott 2006. januári bázisadat áll szemben 2007 januárjának hatalmas többletével. Emiatt a két egymást követő januárban óriási volt a bevételi különbség: 4,9, illetve 8,6 milliárd forint származott regisztrációs adóból. Az idén az első két hónapban együttvéve hatmilliárddal több befizetés volt, mint egy évvel korábban. Márciusban viszont már ˝bezuhant˝ a bevétel, ekkor 1,7 milliárdos csökkenést tapasztalhatunk, s az ezután következő hónapokban is rendre alacsonyabbak voltak a tavalyinál a teljesítések.

Némiképp egyébként a külföldről behozott és itt forgalomba helyezett használt autók is árnyalják a képet, ugyanis mind volumenben, mind pedig értékben növekedés volt tapasztalható az első fél évben. A regisztrációsadó-eljárás alá vont használt gépjárművek száma közel 80 százalékkal nőtt, a kiszabott adó 61,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ez csaknem hárommilliárd forint pluszbevételt jelentett.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.