Kiket vizsgál jövőre az APEH?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány 1700-zal növelte az adóhivatal létszámát. Az új munkatársak közül ezer revizor a minimum járulékalapot fizetők vizsgálatával foglalkozik majd. A jövő évi adóellenőrzések középpontjában ugyanis ők állnak, de az adóhatóság az újonnan alakuló vállalkozások egyötödét is ellenőrizni fogja – írja a Magyar Hírlap.

Dávid Ferenc, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerinte nem abból kellene kiindulni, hogy mindenki csal. Nem jó megoldás a tisztességesen működő cégeket szorongatni, inkább a fantomvállalkozásokat kellene megfogni.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi adórendszer több mint ötven jogcímen terheli adókkal és járulékokkal a vállalkozásokat.

Szikora János, az APEH elnöke a közelmúltban azt is bejelentette, hogy 2008-ban jelentős erőket mozgósítanak a ˝csalárd cégek kiszűrésére˝. Az ellenőrök elsősorban olyan szervezeteket keresnek, amelyek egy-egy nagy értékű adócsalásra szakosodnak.

A gyanús cégeket az APEH már a megalakulásukkor megvizsgálja. Ellenőrzik a székhely valódiságát, illetve azt, hogy nincs-e gyanúsan sok cég bejegyezve ugyanarra a címre. Lehetőség lesz a vállalkozások előéletét is vizsgálni, így kiderül, hogy kik azok, akik kimentik a vagyont a csődbe vitt cégekből, majd új vállalkozást alapítanak.

A gazdasági érdekképviseletek szerint a vállalkozások életét nemcsak a bonyolult adórendszer és a magas terhek nehezítik, hanem a különböző hatósági ellenőrzések is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a munkaadói oldal kifogásolta, hogy a büntetések kiszabásakor nem tesznek különbséget a csalók és azok között, akik véletlenül szabálytalanságot követnek el. Azt pedig végképp elfogadhatatlannak tartják, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a saját működtetésének finanszírozására fordíthatja a büntetésekből befolyó összeget.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.