Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közel húszezren veszítették el az állásukat Magyarországon a hitelválság okozta krízisben. A munkaadók és a munkavállalók számára is fontos kérdéseket tisztáz a www.aadozona.hu portál munkjogásza, Horváth Linda: a csoportos látszámleépítés körülményei, a közös megegyezés előnyei, fizetés nélküli szabadság és állásidő.
A munkáltatói rendes felmondást a munkáltató írásban köteles a munkavállalóval közölni. A felmondási idő –amennyiben a munkaszerződés mást nem tartalmaz – a törvény szerint 30 nap, ami a felmondás közlését követő napon kezdődik. A 30 nap a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek során növekszik, először 3 év munkaviszony után nő meg 5 nappal. A munkáltató köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. Természetesen annak semmi akadálya nincs – és a gyakorlatban ez szokott előfordulni -, hogy a teljes felmondási időre felmentik a munkavégzés alól. A felmentési időre a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni.
A munkáltató minden esetben köteles a rendes felmondást megindokolni. Az indokolásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie és mindezek bizonyítása a munkáltatót terheli. Az indok csak a munkáltató működésével összefüggő (pl. átszervezés, létszámcsökkentés stb.). vagy a munkavállaló képességeivel, a munkavégzéssel kapcsolatosan tanúsított magatartásával kapcsolatos ok lehet. Ez utóbbi esetekben a munkáltatónak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a munkavállaló védekezhessen az ellene felhozott kifogások ellen. A törvényben meghatározott esetekben (pl. táppénz, GYES, közeli hozzátartozó ápolására kapott fizetés nélküli szabadság ideje) a munkavállaló felmondási védelem alatt áll, így munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató. Munkáltatói rendes felmondás esetén, amennyiben a munkavállaló kellően hosszú ideje dolgozik a munkáltatónál részére a törvényi végkielégítés jár. A munkavállaló jogosult a felmondás közlését követő 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulni, amennyiben úgy érzi, hogy a felmondás jogellenesen történt.
Rendkívüli felmondásra, azaz a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére kizárólag írásban, a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. Ezek pedig a következők: a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlené teszi. Rendkívüli felmondásra tehát csak egy valóban súlyos kötelezettségszegés vagy elviselhetetlen magatartást tanúsítása esetén van lehetősége a munkáltatónak.
Rendkívüli felmondásra az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kerülhet sor. Itt is, mint a rendes felmondásnál, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felmondási ok jogszerű volt.
A gazdasági válság csak közvetetten szolgálhat jogszerű felmondási indokként. A munkáltatók a válságra hivatkozással általában létszámcsökkentést hajtanak végre, vagy átszervezik a munkáltatói szervezetet és ezzel munkaköröket szüntetnek meg. Átszervezés keretében végrehajtott létszámcsökkentés valósul meg pl. akkor, ha az adott munkaköri feladatokat felosztják más munkavállalók között, és így egy munkakört megszüntetnek. A bírói gyakorlat alapján ha a munkáltató a gazdasági helyzetre hivatkozva szüntet meg egy munkakört, neki kell bizonyítania, hogy a hivatkozott gazdasági helyzet ténylegesen kihatással volt arra a munkakörre.
A cikket teljes terjedelemben a www.adozona.hu oldalon olvashatják.
Forrás: adozona.hu
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
