Kisokos a munkába járás költségtérítéséről: a heti hazautazás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Legfeljebb hetente egyszer, a munkavállaló nyilatkozata alapján, a hazautazás költségének meghatározott részét kell megtérítenie a munkáltatónak az általános szabály szerint. A költségtérítés minden részletét megismerheti a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írásából.

Előző két cikkünkben (itt és itt) a munkába járás költségtérítésének szabályait jártuk körül. A munkavállalók egy része azonban nem azon a településen él életvitelszerűen, ahonnan a munkába járást/napi munkába járást teljesíti. A munkaerő mobilizáció következtében sokan hagyják el állandó lakóhelyüket és a megélhetésért cserébe vállalják, hogy hetente, vagy kéthetente látják családjukat. Ezek a „hazalátogatások” a munkavállalónak olyan költségeket generálnak, amelyek csupán azért merülnek fel, mert a munkahely és az életvitelszerű lakóhely olyan távol esik egymástól, hogy onnan a napi szintű munkába járás nem teljesíthető. Felmerül tehát a kérdés, hogy a munkáltató köteles-e megtéríteni a heti hazautazások költségeit, és ha igen, akkor milyen járművel kapcsolatban, mekkora összegig és milyen bizonylatolás mellett. Jelen cikkünk keretében ezt a kérdéskört próbáljuk meg röviden összefoglalni.

1. A költségtérítésre való jogosultság

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés kizárólag a munkavállalót illeti meg. A költségtérítés szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a munkavállalónak milyen típusú munkaszerződése van, például határozott vagy határozatlan idejű, teljes vagy rész munkaidős munkaviszonyban áll-e. Annak sincs jelentősége, hogy az ideiglenes lakóhelyet a munkáltató finanszírozza vagy maga a munkavállaló, illetve esetleg egy harmadik személy.

Munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az Európai Gazdasági Térség (EGT) polgára. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

A hazautazáson a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást kell érteni. A többszöri (pl. hetente kétszer) hazautazás költségeit a munkáltató nem köteles megtéríteni, viszont a havi négy alkalom szabályzatban való korlátozását a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) nem engedi meg. A Munka Törvénykönyve és a Kormányrendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a hazautazás költségeit.

A lakóhely annak a Magyarország, vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.

Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség állama területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A Kormányrendelet 7. §-a a munkavállaló részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő. A munkavállalónak a költségtérítés igénybevételével egy időben nyilatkozatot kell tennie az állandó lakóhelyről és tartózkodási helyről.

Ha a munkavállalónak van ideiglenes lakcíme a munkáltató székhelye szerinti településen, de állandó lakcíme máshol van, akkor a munkavállaló ideiglenes lakcíméről állandó lakcímére való utazása hazautazásnak minősül, így a munkáltató köteles megtéríteni a hazautazás költségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás azonban nem ugyanazt jelenti. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a magánszemély az ott lakás látszatának keltése céljából használja az ingatlant. Nem köteles megtéríteni a munkáltató azokat az állandó lakcímre történő utazásokat sem, ahol a munkavállalónak nincs életvitelszerű tartózkodása. Amennyiben a munkavállaló állandó lakcíme pl. Miskolc és a tartózkodási helye Budapest, ahol saját tulajdonú lakásában (vagy pl. bérelt ingatlanban) él családjával, akkor a munkáltatótól nem várható el a Budapest Miskolc közötti utazási költség megtérítése, hiszen az életvitelszerű tartózkodás Budapesten valósul meg.

2. Az igénybe vehető közlekedési eszközök

Az utazáshoz használható tömegközlekedési eszközök körét illetően a Kormányrendelet megengedi, hogy a munkavállaló hazautazás céljából a munkába járáshoz használható közlekedési eszközökön túl légi közlekedési járművet is igénybe vegyen.

3. A munkáltató térítési kötelezettsége

Tömegközlekedési eszközzel történő hazautazáskor a munkáltató térítési kötelezettsége –a menetjeggyel való elszámolás ellenében – az utazási költség legalább 86%-a.

Gépjárművel (személygépjármű, motorkerékpár stb.) történő hazautazás esetében a munkáltató térítési kötelezettsége – a feltételek fennállása esetén – a tartózkodási hely és a lakóhely közötti távolság alapján számított kilométerek alapján 9 Ft/km.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által kifizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2015-ben 35 200 Ft.

4. A munkáltató döntési lehetősége

A munkáltató – belső szabályzat készítése mellett – dönthet úgy is, hogy:

• a hazautazáshoz szükséges jegy árának 100 százalékát téríti meg. Az Szja törvény alapján ez a térítés adómentesnek minősül. Az adómentességhez jegy, vagy a munkáltató nevére szóló számla szükséges.

• a kötelező költségtérítés felső korlátját meghaladó mértékű költséget térít,

• a Kormányrendeletben előírt feltételek hiánya ellenére is megtéríti a gépjármű költségeket 9 Ft/km összegben,

• a 9 Ft/km összeget meghaladó mértékű gépjármű költséget térít. Ebben az esetben azonban a munkavállalónak személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik.

A cikk szerzője Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere. 

Előző két cikkünkben (itt és itt) a munkába járás költségtérítésének szabályait jártuk körül. A munkavállalók egy része azonban nem azon a településen él életvitelszerűen, ahonnan a munkába járást/napi munkába járást teljesíti. A munkaerő mobilizáció következtében sokan hagyják el állandó lakóhelyüket és a megélhetésért cserébe vállalják, hogy hetente, vagy kéthetente látják családjukat. Ezek a „hazalátogatások” a munkavállalónak olyan költségeket generálnak, amelyek csupán azért merülnek fel, mert a munkahely és az életvitelszerű lakóhely olyan távol esik egymástól, hogy onnan a napi szintű munkába járás nem teljesíthető. Felmerül tehát a kérdés, hogy a munkáltató köteles-e megtéríteni a heti hazautazások költségeit, és ha igen, akkor milyen járművel kapcsolatban, mekkora összegig és milyen bizonylatolás mellett. Jelen cikkünk keretében ezt a kérdéskört próbáljuk meg röviden összefoglalni.

1. A költségtérítésre való jogosultság

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés kizárólag a munkavállalót illeti meg. A költségtérítés szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a munkavállalónak milyen típusú munkaszerződése van, például határozott vagy határozatlan idejű, teljes vagy rész munkaidős munkaviszonyban áll-e. Annak sincs jelentősége, hogy az ideiglenes lakóhelyet a munkáltató finanszírozza vagy maga a munkavállaló, illetve esetleg egy harmadik személy.

Munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az Európai Gazdasági Térség (EGT) polgára. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

A hazautazáson a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazást kell érteni. A többszöri (pl. hetente kétszer) hazautazás költségeit a munkáltató nem köteles megtéríteni, viszont a havi négy alkalom szabályzatban való korlátozását a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) nem engedi meg. A Munka Törvénykönyve és a Kormányrendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a hazautazás költségeit.

A lakóhely annak a Magyarország, vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.

Tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség állama területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A Kormányrendelet 7. §-a a munkavállaló részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő. A munkavállalónak a költségtérítés igénybevételével egy időben nyilatkozatot kell tennie az állandó lakóhelyről és tartózkodási helyről.

Ha a munkavállalónak van ideiglenes lakcíme a munkáltató székhelye szerinti településen, de állandó lakcíme máshol van, akkor a munkavállaló ideiglenes lakcíméről állandó lakcímére való utazása hazautazásnak minősül, így a munkáltató köteles megtéríteni a hazautazás költségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás azonban nem ugyanazt jelenti. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak, ha a magánszemély az ott lakás látszatának keltése céljából használja az ingatlant. Nem köteles megtéríteni a munkáltató azokat az állandó lakcímre történő utazásokat sem, ahol a munkavállalónak nincs életvitelszerű tartózkodása. Amennyiben a munkavállaló állandó lakcíme pl. Miskolc és a tartózkodási helye Budapest, ahol saját tulajdonú lakásában (vagy pl. bérelt ingatlanban) él családjával, akkor a munkáltatótól nem várható el a Budapest Miskolc közötti utazási költség megtérítése, hiszen az életvitelszerű tartózkodás Budapesten valósul meg.

2. Az igénybe vehető közlekedési eszközök

Az utazáshoz használható tömegközlekedési eszközök körét illetően a Kormányrendelet megengedi, hogy a munkavállaló hazautazás céljából a munkába járáshoz használható közlekedési eszközökön túl légi közlekedési járművet is igénybe vegyen.

3. A munkáltató térítési kötelezettsége

Tömegközlekedési eszközzel történő hazautazáskor a munkáltató térítési kötelezettsége –a menetjeggyel való elszámolás ellenében – az utazási költség legalább 86%-a.

Gépjárművel (személygépjármű, motorkerékpár stb.) történő hazautazás esetében a munkáltató térítési kötelezettsége – a feltételek fennállása esetén – a tartózkodási hely és a lakóhely közötti távolság alapján számított kilométerek alapján 9 Ft/km.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által kifizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2015-ben 35 200 Ft.

4. A munkáltató döntési lehetősége

A munkáltató – belső szabályzat készítése mellett – dönthet úgy is, hogy:

• a hazautazáshoz szükséges jegy árának 100 százalékát téríti meg. Az Szja törvény alapján ez a térítés adómentesnek minősül. Az adómentességhez jegy, vagy a munkáltató nevére szóló számla szükséges.

• a kötelező költségtérítés felső korlátját meghaladó mértékű költséget térít,

• a Kormányrendeletben előírt feltételek hiánya ellenére is megtéríti a gépjármű költségeket 9 Ft/km összegben,

• a 9 Ft/km összeget meghaladó mértékű gépjármű költséget térít. Ebben az esetben azonban a munkavállalónak személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik.

A cikk szerzője Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere. 

---