Kistermelői élelmiszer előállítása és értékesítése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet állapítja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és -értékesítés új feltételeit.

A jogszabály melléklete részletesen meghatározza, hogy az egyes élelmiszerekből mi minősül kismennyiségűnek. A jogszabályt azokra a tevékenységekre kell alkalmazni, amikor a kistermelő az általa megtermelt vagy betakarított, összegyűjtött alaptermékkel vagy abból előállított élelmiszerrel vagy jogszerűen kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vendéglátó létesítményt látja el.

A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.
A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat saját gazdaságában vagy lakóhelyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

A kistermelő egyéb állati eredetű alapterméket, élelmiszert saját gazdaságában vagy lakóhelyén és a régión belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.
A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságában vagy lakóhelyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti.

Piacon és vásáron történő értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló jogszabályban foglalt előírásokat be kell tartani.
Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet.
A kistermelő a tevékenységének – kivéve kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, vadon termő alaptermék összegyűjtését és betakarítását – megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését köteles írásban bejelenteni az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál. A kerületi hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el.

Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket túllépte, a kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, az élelmiszer-biztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a kerületi hivatal jogosult a tevékenység végzését a hiányosságok megszüntetéséig felfüggeszteni, korlátozni, a hatósági állatorvosi bizonyítványt és annak másolatát visszavonni, a nyilvántartásból törölni, és/vagy intézkedni a külön jogszabályban meghatározott egyéb szankciók foganatosításával kapcsolatban. Amennyiben a kistermelő tevékenysége során a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság kerül megállapításra, a kistermelőt az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.

A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot kell készítenie, melyen szerepelnie kell a kistermelő nevének és címének, az élelmiszer-előállítás helyének, az élelmiszer megnevezésének, az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolásának, a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időtartamnak, a tárolási hőmérsékletnek.
Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek, az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt. Csomagolatlan élelmiszernek – beleértve az alapterméket is – kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét és a termék nevét. A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” vagy méz esetében a „termelői” jelzőt. A kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt és a vendéglátót az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről.

Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti saját gazdaságában, lakóhelyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, valamint házhozszállítással, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet. Csomagolatlan élelmiszer ilyen módokon történő értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt a kistermelő nevét, valamint a termék nevét kell feltüntetni.
Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható, és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést.

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.

---