Kiszolgáltatott dolgozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon alacsony a dolgozók érdekképviseleti szintje, a multik nincsenek oda a szakszervezetekért, a kisvállalatoknál pedig szinte sehol sincs ilyen.

Az utóbbi évekhez képest határozottabb arcát mutatta a magyar szakszervezeti mozgalom a munka ünnepén, igaz, ennek megágyazott a kormány tavaly bevezetett megszorító csomagja. A szövetségek nem elégedtek meg a szokásos munkavállalói „sirámokkal”, hanem írásban és demonstráción is kifejezésre juttatták elégedetlenségüket az adó- és járulékemelésekkel szemben. Mindez azonban nem feledteti, hogy Magyarországon a munkavállalók szervezettsége rendkívül alacsony; mind a köz-, mind a versenyszférában nagyon kevés tagja van a különböző érdekvédelmi szervezeteknek. Ennek egyik oka, hogy az emberek nem tartják elég hitelesnek a szakszervezeteket, emellett például néhány multinacionális vállalat sem nézi jó szemmel, ha a dolgozói csatlakoznak az érdekvédőkhöz. A kkv-knál az érdekképviselet kérdése gyakorlatilag nem is kerül szóba – mondta lapunknak Bernáth Ildikó fideszes képviselő, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a diszkrimináció a foglalkoztatásban albizottság elnöke. Bernáth szerint addig nem is várható javulás, amíg például az MSZOSZ választási megállapodást köt az MSZP-vel, hiszen később éppen azzal a kormánnyal szemben kellene képviselnie a munkavállalók érdekeit, amelynek egyik pártjával korábban szövetségre lépett.

Az MSZP-nél úgy vélik, a magyar munkavállalók érdekképviselete főképp a mikro- és kisvállalkozások körében korlátozott, ebben a szektorban nagyon nagy az emberek kiszolgáltatottsága. A szakszervezetek érdekérvényesítési képessége csak ott tud hatni, ahol működő és viszonylag magas szervezettségű tömörülés(ek) vannak – mondta lapunknak Filló Pál országgyűlési képviselő, az MSZP munkás és érdekképviseleti tagozatának elnöke.
A nagyobbik kormánypártnál a szakszervezetek jogi szabályozását megfelelőnek tartják, az érdekérvényesítési képességet a hatályos törvények nem gátolják, azonban hosszú távon szükségessé válhat a munkaadók és a munkavállalók érdekeltségének javítása a szervezettség növelése érdekében – mondták lapunknak. Ott, ahol nem működik szakszervezet, segíthet a munkahelyi érdekérvényesítésben, ha az ágazati kollektív szerződést – például az építőipar esetében – kiterjesztik – véli Filló Pál.

Az ipari társadalmat felváltó információs társadalom, amellyel például rugalmas munkarend, a „kékgalléros” munkaerő számának erőteljes csökkenése jár, a szakszervezeteket is új kihívások elé állítja. Ezekhez az új követelményekhez egyelőre nem csupán Magyarországon, Európában sem sikerült alkalmazkodni – véli Pongrácz Tibor, az MDF gazdasági főtanácsadója. A párt a munkavállalók érdekeinek képviseletét nagyon fontosnak tartja, ám tapasztalataik szerint ez Magyarországon jelenleg alacsony szintű; nem a munkajoggal vagy a szakszervezeti joggal, annak érvényesülésével van a baj. Szakszervezetekre szükség van, de az újfajta társadalmi berendezkedés újfajta működést kíván – mondta a NAPI Gazdaságnak Pongrácz. A hazai érdekérvényesítés rendszerének áttekintését a kormánynak kellene kezdeményeznie, az MDF szívesen részt venne a párbeszédben – tette hozzá. A szakszervezetekre és a munkavállalók érdekérvényesítésére vonatkozó kérdéseinkre a KDNP-től és az SZDSZ-től lapzártánkig nem érkezett válasz.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.