Követelésvásárlások kicsit másképpen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos körülmény miatt sor kerülhet követelésvásárlásra. Az, hogy ez a tevékenység rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősül-e, üzletszerű-e, ellenérték fejében végzett tevékenység-e, minden esetben vizsgálni szükséges. Sok esetben ugyanis ezt a társaságok engedély nélkül végzik. A Kúria már több ítéletében is megállapította az üzletszerűség egyes fogalmi elemeit vizsgálva, hogy a tevékenység rendszeres jellegét nem az alapul fekvő szerződések, vagy esetleg azok célja, hanem az azok tárgyát képező követelések száma alapján kell megítélni, azzal, hogy valamennyi követelés átruházására irányuló ügyletet együttesen kell figyelembe venni. A következőkben a témát érintő kúriai ítéletet mutatunk be.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: a felperes a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 171 millió Ft értékű 1 db követelést vásárolt 10,3 millió Ft vételárért a vele kapcsolt vállalkozás K. Zrt.-től (a továbbiakban: Zrt.). Ugyancsak a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 189,6 millió Ft értékű 4 db követelést vásárolt 4 millió Ft ellenében az egyik Bank Zrt.-től (a továbbiakban: Bank). A 2014. évben 1 adóstól származó bruttó 5,3 mrd Ft értékű 3 db követelést vásárolt 280 millió Ft vételárért a Banktól. A Zrt.-től 2 adós 3 db, 56 millió forint értékű követelését vette meg 39, 6 millió Ft-ért. A Zrt. az alperes engedélyével (MNB) üzletszerűen foglalkozott követelésvásárlással. A felperes nem rendelkezett követelésvásárlás végzésére jogosító engedéllyel. Az ügyeletek megkötésében nyereség elérése vezette, elsődlegesen a követeléseket biztosító tárgyi eszközök tulajdonba vételével, illetve értékesítésével. A követelésvásárlások fedezetét, előadása szerint, a Zrt. biztosította. Az alperes a 2013. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban MNB tv.) 90. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított. Az eljárás annak megá…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: a felperes a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 171 millió Ft értékű 1 db követelést vásárolt 10,3 millió Ft vételárért a vele kapcsolt vállalkozás K. Zrt.-től (a továbbiakban: Zrt.). Ugyancsak a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 189,6 millió Ft értékű 4 db követelést vásárolt 4 millió Ft ellenében az egyik Bank Zrt.-től (a továbbiakban: Bank). A 2014. évben 1 adóstól származó bruttó 5,3 mrd Ft értékű 3 db követelést vásárolt 280 millió Ft vételárért a Banktól. A Zrt.-től 2 adós 3 db, 56 millió forint értékű követelését vette meg 39, 6 millió Ft-ért. A Zrt. az alperes engedélyével (MNB) üzletszerűen foglalkozott követelésvásárlással. A felperes nem rendelkezett követelésvásárlás végzésére jogosító engedéllyel. Az ügyeletek megkötésében nyereség elérése vezette, elsődlegesen a követeléseket biztosító tárgyi eszközök tulajdonba vételével, illetve értékesítésével. A követelésvásárlások fedezetét, előadása szerint, a Zrt. biztosította. Az alperes a 2013. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban MNB tv.) 90. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított. Az eljárás annak megá…

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: a felperes a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 171 millió Ft értékű 1 db követelést vásárolt 10,3 millió Ft vételárért a vele kapcsolt vállalkozás K. Zrt.-től (a továbbiakban: Zrt.). Ugyancsak a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 189,6 millió Ft értékű 4 db követelést vásárolt 4 millió Ft ellenében az egyik Bank Zrt.-től (a továbbiakban: Bank). A 2014. évben 1 adóstól származó bruttó 5,3 mrd Ft értékű 3 db követelést vásárolt 280 millió Ft vételárért a Banktól. A Zrt.-től 2 adós 3 db, 56 millió forint értékű követelését vette meg 39, 6 millió Ft-ért. A Zrt. az alperes engedélyével (MNB) üzletszerűen foglalkozott követelésvásárlással. A felperes nem rendelkezett követelésvásárlás végzésére jogosító engedéllyel. Az ügyeletek megkötésében nyereség elérése vezette, elsődlegesen a követeléseket biztosító tárgyi eszközök tulajdonba vételével, illetve értékesítésével. A követelésvásárlások fedezetét, előadása szerint, a Zrt. biztosította. Az alperes a 2013. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban MNB tv.) 90. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított. Az eljárás annak megá…

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: a felperes a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 171 millió Ft értékű 1 db követelést vásárolt 10,3 millió Ft vételárért a vele kapcsolt vállalkozás K. Zrt.-től (a továbbiakban: Zrt.). Ugyancsak a 2013. évben 1 adóstól származó bruttó 189,6 millió Ft értékű 4 db követelést vásárolt 4 millió Ft ellenében az egyik Bank Zrt.-től (a továbbiakban: Bank). A 2014. évben 1 adóstól származó bruttó 5,3 mrd Ft értékű 3 db követelést vásárolt 280 millió Ft vételárért a Banktól. A Zrt.-től 2 adós 3 db, 56 millió forint értékű követelését vette meg 39, 6 millió Ft-ért. A Zrt. az alperes engedélyével (MNB) üzletszerűen foglalkozott követelésvásárlással. A felperes nem rendelkezett követelésvásárlás végzésére jogosító engedéllyel. Az ügyeletek megkötésében nyereség elérése vezette, elsődlegesen a követeléseket biztosító tárgyi eszközök tulajdonba vételével, illetve értékesítésével. A követelésvásárlások fedezetét, előadása szerint, a Zrt. biztosította. Az alperes a 2013. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban MNB tv.) 90. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított. Az eljárás annak megá…